Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásEszter 7:9 Az igevers magyarázata
Eszter 7:9 Az igevers jelentése és magyarázata
És monda Harbona, az udvarmesterek egyike a király elõtt: Ímé a fa is, a melyet készített Hámán Márdokeusnak, a ki a király javára szólott vala, ott áll Hámán házában, ötven könyöknyi magas. És monda a király: Akasszátok õt magát reá!
Eszter 7:9 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Eszter 7:9 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Példabeszédek 11:5 (KAR) »
A tökéletesnek igazsága igazgatja az õ útát; de önnön istentelenségében esik el az istentelen.

Eszter 5:14 (KAR) »
És monda néki Zéres, az õ felesége és minden barátja: Csináljanak ötven könyöknyi magas fát, és reggel mondd meg a királynak, hogy Márdokeust akaszszák reá, és akkor menj a királylyal a lakomára vígan. És tetszett a dolog Hámánnak, és megcsináltatta a fát.

Eszter könyve 7:9 – Kontekszus és üzenet
A történet Eszter könyvében ebben a részben a per első fordulata: Hámán elhatározza Hámán Márdokeusnak ellenséges szándékát, majd a királynő Eszter támogatásával a királyhoz viszi a kérvényt. A versek ezt követik, amikor Harbona udvarmester közli a királyi udvarban, hogy a fa, amelyet Hámán a Márdokeusért készített, már készen áll a használatra: ötven könyöknyi magas, és arra vár, hogy Hámán saját magát tűzze rá. A király közvetlen reakciója – „Akasszátok őt magát reá!” – Krisztusként is tanúsítható történeti példázatot ad az ítélet gyors végrehajtásáról, és a gonoszság kárhoztatásáról, amikor a terv visszafelé sül el.
Fő jelentés
A versek erőteljesen mutatják, hogy a gonosz szándéka végül saját eszközében ragad be: Hámán intézkedéseit a saját kivégzéséhez használja a végzet. Itt megjelenik a büntetés morális tömege: Istennel való gondviselésként a gonoszság azonnali következményekkel találkozik. A király kijelentése gyors és határozott, jelzi a hatalmi rendszerben való ítélet végrehajtásának elhatározottságát, amelyet Eszter közbenjáró szerepe és a zsidó névben mutatkozó védőképlet is megerősít.
Két-három kulcsfontosságú téma
Keresztirányú kapcsolatok
– Példabeszédek 26:27: Aki felfalja a kárhozatot, saját magára hull a saját cselekedete.
– Bölcsesség Könyve 12:22-23 (hivatkozás): A gonoszság saját végzetét vonzza magára, miközben Isten megőrző irgalmával a jónak javára fordul.
– 2. Mózes 21:12: A fegyelmezés és az ítélet gyors végrehajtása észlelhető a hatalomban élő személyek körében.
Gyakorlati elmélkedés
A történet emlékeztet arra, hogy a gonoszság megvallása és elkövetése végül visszahull ránk. Isten rendelése és a próféták vagy követeik irta ígérete a szeretet és igazságosság alapelveihez hív vissza bennünket: miközben kivitelezzük döntéseinket, legyenek türelmesek és igazságosak. Eszter és Mordokáj példája arra bíztat, hogy a hitben élő közösség összefogjon a jogtalanság ellen, még ha a bátorság és a kockázat is szükséges.
Rövid összegzés
Eszter 7:9-ében a gonosz terv a maga csapdájába esik: a Hámán által készített fa végül rávetül a tehetős emberre. A király határozottsága és Eszter bátorsága összhangban vezet az igazság érvényesítéséhez, mely a zsidó nép megvédését szolgálja. Ez a rész a büntetés és megmentés közti paradoxont mutatja: a gonoszság eszköze visszatér a végén a kezdeményezőjére.