Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásEzsdrás 9:5 Az igevers magyarázata
Ezsdrás 9:5 Az igevers jelentése és magyarázata
Az estvéli áldozatkor pedig felkeltem sanyargatásomból, megszaggatván alsó- és felsõ ruhámat; és térdeimre esvén, kiterjesztém kezeimet az Úrhoz, az én Istenemhez.
Ezsdrás 9:5 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Ezsdrás 9:5 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
2 Mózes 9:33 (KAR) »
És kiméne Mózes a Faraótól a városból és felemelé kezeit az Úrhoz, és megszûnének a mennydörgések s a jégesõ és esõ sem ömlik vala a földre.
2 Mózes 9:29 (KAR) »
Mózes pedig monda néki: Mihelyt kimegyek a városból, felemelem kezeimet az Úrhoz; megszûnnek a mennydörgések és nem lesz többé jégesõ, hogy megtudd, hogy az Úré a föld.
1 Királyok 8:22 (KAR) »
És oda állott Salamon az Úr oltára elé, az Izráel egész gyülekezetével szembe, és felemelé kezeit az ég felé,
Ezsdrás 9:5 – KAR fordítás értelmezése
Ez a szakasz Ott a templomi visszahívás és a papi rendek megújításának közvetlen előkészítő része. Ezsdrás 9-ben a vallási megtagadások miatti gyász és bűnbánat érzése érlelődik: a nemzet kötelékeiben felmerülő szemrehányások és a papi szolgálat tisztaságának megőrzése sürgeti a mennyei elé tartott könyörgést. A 9:5 különösen az este áldozat időpontjára tekintve mutatja, hogyan fordul a nép szíve az Úr felé: felkel a sanyargatásból, odatérdel és kiterjeszti kezét Istenéhez. Ez a mozdulat az alázat és a hit alázatos készségét fejezi ki: a gyászoló, bűnbánó engedelmesség jelképe is egyben.
Fő jelentés
A közvetlen mondanivaló szerint Ezsdrás az estén áldozat előtti időben veszi észre a nemzet személyes és vallási hiányosságait, és a saját öltözet megbontásával, valamint térdepléssel rokonítja ezt a bűnbánat gesztusát. A kéz kinyújtása a könyörgő imádság jelképe: Istenhez forduló hit, amely nemcsak szavakban, hanem külső gesztusokban is kifejezi a lélek megnyitottságát és esdeklését.
Két-három kulcsfontosságú téma
Keresztény kapcsolatok
– 2 Krónikák 7:14 hasonló gondolat, ahol az Úrhoz való odafordulás és megtérés szükségessége kerül előtérbe. Ezzel összhangban Ezsdrás is a nemzet hitét és életét szeretné rendbe tenni.
– Zsoltárok 51:17 a megtérés és bűnbánat módját adja meg, ahol az isteni kegyelem kedvező fogadtatással találkozik. A 9:5 hit által kezdeményezett könyörgés illeszkedik ebbe az imádkozó szívhez.
Gyakorlati elgondolás
Ha a mai olvasó szívében felmerül a bűn és megtérés kérdése, ez a verzió emlékeztet: az alázat és a nyitott imára készség erősítő része a közösség Istenhez vezető útjának. A külső gesztusok – térdepés, ruházat széttépése – szimbolizálják, hogy a bűn súlya és a kegyelem ígérete együtt él a hívő életében. A gyakorlatban ez így megy végig: őszinte megvallás, bűnbánat, és Istenhez fordulás.
Rövid összegzés
Ersdás 9:5 az este áldozat előtti súlyos felismerés, a közösség bűnének felvállalása és Istenhez könyörgő imádság tanúsága. A gesztusok közösségi felelősséget és hit által vezetett megtérést jeleznek.
Szerk.
Ide vonatkozó idézetek: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke megjegyzései hangsúlyozzák az alázat, a bűnbánat és a közösségi felelősség részleteit. Ha szükséges, a következő rövid megjegyzéseket említik: Henry rámutat a bűnösség felismerésére, Barnes a kötelező vallási megtisztulás jelentőségére, Clarke pedig a külső és belső bűnbánat összhangjára. (Megjegyzés: az idézetek pontos szövege a szövegírás kontextusában rövidebb megfigyeléseket adhat.)