Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJób 14:1 Az igevers magyarázata
Jób 14:1 Az igevers jelentése és magyarázata
Az asszonytól született ember rövid életû és háborúságokkal bõvelkedõ.
Jób 14:1 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Jób 14:1 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
Prédikátor 2:23 (KAR) »
Mert micsoda marad meg az embernek minden õ munkájából és elméjének nyughatatlan fáradozásából, melylyel õ munkálódott a nap alatt?
Jób 25:4 (KAR) »
Hogy-hogy lehetne igaz a halandó Isten elõtt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytól született?
Jób 14:1 – Kontextus és értelmezés
A Jób könyvének elefántméretű témája az emberi szenvedés értelmezése Isten hatalmával és igazságával összevetve. Ebben a versben, amelyet a Könyv: KAR fordítása ad meg, az emberi lét törékenységére és korlátozottságára utal. Jób könyvében ebben a részben az ember megszületésének és múlásának egyedeire irányuló elmélkedés a szenvedés közepette. A vers arra mutat rá, hogy az asszonytól született ember rövid életű és tömve van mindennapi harcokkal.
Fő jelentés
A szöveg ezt mondja ki: az emberi élet lényege véges és tele van megpróbáltatásokkal. Jób nyitott ősanyai eredetét idézi, és hangsúlyozza, hogy a földi lét rövidsége közepette az ember különösen ki van téve a nehézségeknek. A szenvedés közti időszakban az ember gyakran kizárólag múlandó és ideiglenes állapotként tapasztalja meg a világot. A versek e kontextusban a remény és a kegyelmi fordulat helyszínét is megoldják: az emberi lét rövidsége rávilágít arra, hogy Isten látja sorsunkat, és a végleges megoldás Isten kezében van.
Két-három fő téma
Keresztmetszetek a kapcsolódó gondolatokhoz
– Kapcsolódó idézetek nélkül, de összekötve a témákkal: Jób 7:7–8; 14:7–12. Ezek a részek arról beszélnek, hogy az emberi lét várakozásokkal és reményekkel telített, mégis rövid életet él.
– A teremtés és a megváltás kölcsönhatása: A szenvedés időszakában felmerülhet a kérdés, hogy Isten miként működik az ember javára és hogyan adhat célt a szenvedésnek.
Gyakorlati reflexió
Hogyan viszonyuljunk a szenvedéshez, amikor érezzük életünk rövidségét és harcaink súlyát? A válasz nem az elkerülés, hanem a hit erősítése: elfogadni Isten gondviselését, keresni lelkünkben a remény forrását, és gyakorolni a türelmet a próbatételek közepette. A közösség és az Istenhez fordulás segíthet abban, hogy a rövid élet értelmet nyerjen.
Rövid összegzés
Jób 14:1 a földi élet mulandóságát és a mindennapi harcok valóságát állítja a középpontba. A vers rávilágít arra, hogy az ember szára-adtságát és földi korlátozottságát érdemes felismerni annak érdekében, hogy kegyelemből fakadó reményt és Istennel való viszonyt keressünk. A szenvedés közepette az Istenbe vetett hit adhat célt és vigaszt.
Keresztrefereciák
– Jób 7:7–8: a lélek időleges tartózkodása és a vágyakozás a megnyugvás után. A kapcsolódó gondolat hangsúlyozza, hogy az emberi élet múlandósága közepette is a remény forrása Istennél rejlik. Megjegyzés: idézet nem a teljes vers szövegében.
– Jób 9:25–26: az élete futóhomokként zajlik el, és Isten hatalma a mozgás közt tartja fenn a rendet. Megjegyzés: idézet nem a teljes vers szövegében.
Elmélkedés: a KAR fordításban megfogalmazott gondolatok a szenvedést és a mulandóságot kiemelik, miközben a hit felé mutató út is fel-felvillan a végső reményben: Isten terve, kegyelme adhat értelmet a rövid életnek és a harcoknak.