Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Józsué 12:1 Józsué 12:2 Józsué 12:3 Józsué 12:4 Józsué 12:5 Józsué 12:6 Józsué 12:7 Józsué 12:8 Józsué 12:9 Józsué 12:10 Józsué 12:11 Józsué 12:12 Józsué 12:13 Józsué 12:14 Józsué 12:15 Józsué 12:16 Józsué 12:17 Józsué 12:18 Józsué 12:19 Józsué 12:20 Józsué 12:21 Józsué 12:22 Józsué 12:23 Józsué 12:24



Józsué 12:14 – Hormáhnak királya egy, Aradnak királya egy
Irodalmi kontextus
A fejezet részletezi azokat a vereségeket és győzelmeket, amelyeket Józsué a védelmező néppel együtt megtapasztalt a Jordán folyó után. A 12:14-nél felsorolt királyok a keletről és nyugatról érkező hódítások zárókönyvét képezik, és hangsúlyozzák, hogy Izrael Isten ígéretei szerint kapja meg a földet. A rövid, de konkrét felsorolás a conquers és a tribute rendszert mutatja be: a hadvezetések eredménye és a föld megszerzésének rendezettsége együtt jár.
Teológiai jelentőség
A listázás nyomatékot ad az Istennel kötött szövetség végső céljára: a föld birtoklásának jogát Isten adja, és Izrael feladata annak megtartása. A királyok megjegyzései arra emlékeztetnek, hogy a győzelem nem emberi érdem, hanem Isten hatalmának megnyilvánulása. Ezzel szemben a felelősség is növekszik: a népnek engedelmesnek és hívőnek kell maradnia, hogy a föld öröksége folyamatos legyen.
Kapcsolatok más írásokkal
Kérdések elmélkedésre
Összegző gondolat
A Józsué 12:14 egy rövid, de erőteljes összegzés: a föld megteremtése és meghódítása Isten kezében van, a nép pedig kötelességét teljesítve részesedik az ígéretben. A felsorolt királyok története megmutatja, hogy Isten akarata nyomán történik a győzelem, és e győzelem közös érdeme Izrael hűsége és Isten kegyelme.
Közvetlenül idézett vagy parafrazeált értelmező források
Az idézett szöveg forrásaként a klasszikus public-domain kommentárok inspirációját idézzük: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke jellegzetes megközelítéseit ötvöztük, hogy a szöveg világos magyarázatát adja. A nyugati kommentárkészlet közös vonása, hogy a történet egyházi és állami rend felépítésében játszott szerepét hangsúlyozza, nincs azonban célunk semlegesíteni, sem pedig vitatkozni a kontextuális értékeléseken. A szöveg konkrét idézett mondatokat a fejezetek szövegéből nem ad meg, hanem inkább a magyarázatra összpontosítva dolgozik.