Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJelenések 10:5 Az igevers magyarázata
Jelenések 10:5 Az igevers jelentése és magyarázata
És az angyal, a kit láték állani a tengeren és a földön, felemelé kezét az égre,
Jelenések 10:5 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Jelenések 10:5 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Dániel 12:7 (KAR) »
És hallám a gyolcsba öltözött férfiút, a ki a folyóvíz felett vala, hogy felemelé az õ jobb kezét és bal kezét az ég felé, és megesküvék az örökké élõre, hogy ideig, idõkig és fél idõig, és mikor elvégezik a szent nép erejének rontását, mindezek elvégeztetnek.

Apostolok 14:15 (KAR) »
És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetû emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élõ Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:

Jelenések 10:5 (KAR) – Árkép és üzenet a nagy íróról
Összegzés: Jelenések 10:5-ben elragadó látvány tárul elénk: egy angyal, aki a tengeren és a földön áll, felemeli a kezét az égre. Ez a mozzanat a végtelen hatalom és az isteni ítélet kezdetének jelölése. A szöveg felkészít bennünket arra, hogy a nyilvános prófétai kinyilatkoztatás közvetlen tárgya és annak végső célja Isten uralmának megismerése legyen.
Verse-elemzése a fejezet kontextusában
A Jelenések könyvében a prófétai látomások gyakran jelzik Isten közelgő beavatkozását a történelembe. Az angyal, akit látunk, a tengeren és a földön állva, dinamikusan szimbolizálja az egész teremtésre kiterjedő hatalmat és tanítást, amelyet Isten intenciója szerint ad át a prófétának. A kezet felemelni az égre egy korrekt jogi és égi tanúságtétel gesztusa: Isten fennhatóságának és ígéretének végső megerősítése.
Fő tudnivaló a szövegből
Hasonló igei gondolatok összevetése
A látványosság és az ég felé emelt kéz motívuma más könyvekben is előfordulhat, például a prófétai könyvekben, ahol Isten döntései és ítéletei a mennyei kinyilatkoztatásban jutnak kifejezésre. Ezek a közvetlen jelképek a végső tekintetben Isten fennhatóságának megnyilvánulására irányulnak.
Értelmezés és alkalmazás
Az olvasó számára a tanulság: Isten hatalma körbejárja az egész teremtést. Minden ígéret és ítélet összefügg egymással: a prármilyen történelmi esemény is szem előtt tartja, hogy Isten meg fogja valósítani tervét a végső napokon. A látomás célja, hogy hitében erősítsen bennünket: Isten uralma feljebbvaló minden emberi hatáskornál, és a prófétai üzenet felhívja a figyelmet a készülődő beavatkozásra.
Hivatkozások a közös megértéshez:
Rövid összegzés
E szakasz a végső kérdés előtt hangsúlyt ad: Isten fennhatósága minden felett áll, és a mennyei tanúságtétel biztosíték arra, hogy az Ő ítélete és ígérete véghezmegy. A kéz az égre emelve tehát nem csak jel, hanem biztató szavazat: Isten gondoskodik a történelem céljáról.
Megjegyzés: Az angyal felemelt kezének látványa a hívő számára alapvető megerősítés lehet: Isten közel van, és nagylelkűen intézkedik a világ ügyeiben.
Kapcsolódó igék rövid jelzései:
Források: a középkori és klasszikus kommentár-iskolákból származó public domain értelmezések kötvényeiért figyelembe vehetők Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke megjegyzései; idézetek jelenleg röviden összegzik a gondolatokat, konkrét idézetek a szerzők eredeti szövegéből az alábbiakban.