Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
1 Királyok 1 1 Királyok 2 1 Királyok 3 1 Királyok 4 1 Királyok 5 1 Királyok 6 1 Királyok 7 1 Királyok 8 1 Királyok 9 1 Királyok 10 1 Királyok 11 1 Királyok 12 1 Királyok 13 1 Királyok 14 1 Királyok 15 1 Királyok 16 1 Királyok 17 1 Királyok 18 1 Királyok 19 1 Királyok 20 1 Királyok 21 1 Királyok 22Verse
1 Királyok 15:1 1 Királyok 15:2 1 Királyok 15:3 1 Királyok 15:4 1 Királyok 15:5 1 Királyok 15:6 1 Királyok 15:7 1 Királyok 15:8 1 Királyok 15:9 1 Királyok 15:10 1 Királyok 15:11 1 Királyok 15:12 1 Királyok 15:13 1 Királyok 15:14 1 Királyok 15:15 1 Királyok 15:16 1 Királyok 15:17 1 Királyok 15:18 1 Királyok 15:19 1 Királyok 15:20 1 Királyok 15:21 1 Királyok 15:22 1 Királyok 15:23 1 Királyok 15:24 1 Királyok 15:25 1 Királyok 15:26 1 Királyok 15:27 1 Királyok 15:28 1 Királyok 15:29 1 Királyok 15:30 1 Királyok 15:31 1 Királyok 15:32 1 Királyok 15:33 1 Királyok 15:34
Main interpretive point
A Királyok első könyvének 15:30 arra mutat rá, hogy Jeroboám vétkei nem csupán személyes bűnök, hanem Izráel küldetésének megingását is jelentik. A szerző hangsúlyozza, hogy Jeroboám tudatos ellenkező utat járt, és a maga dicsőségért, valamint az Úr útjának megkerüléséért lépett vissza, ezáltal Izráel Istenét is bosszantotta.
Kiköttetés a szöveg környezetében
A sor a Dávid utódai feletti államátköltések keretében jelenik meg. Jeroboám, Izráel tíz törzsének vezetője, a Júdea királyságtól való elválást követően megteremti saját vallási rendszerét: aranyborjúkat állít fel Bejtelben és Dánban, hogy elriassza az embereket Jeruzsálemtől. A vers ezt úgy fogalmazza meg, hogy Jeroboám vétkei és az Izráel bűne összefonódik: a hitéleti hazaárulás, a képzelt istenek tisztelete és a hivatkozott bosszantás Isten felé is felelőséggel jár.
Teológiai jelentőség
A szöveg hangsúlyozza Isten igazságos bűnhődés-törvényét: a vezetők felelőssége nőtt és a nép meggárgyulása gyakran a vezetők példázataiból indul ki. Jeroboám tiltott cselekedetei, a házasságok és vallási szertartások önkényes megváltoztatása, valamint a jogtalan rivalizálás Isten iránti hűség meggyengítéséhez vezettek. Ebben a fejezetben a bűn nem csak személyes eltévelyedés, hanem közösségi válság, amely Izráel egységét és Isten terve iránti bizalmát is megtorpantja.
Martin Clarke és más középkori/kora-evangélikus kommentárok nyomán olvashatjuk, hogy Jeroboám teremtett önérdeke elidegenítette a népet a Sáfár csatornától, és a bűnök láncolata továbbgyűrűzött nemzedékekre.
Keresztiránya az Írásban
– Kapcsolat a Deutero-Nó könyveiben felbukkanó állam- és valláselterelésekkel: a királyi hatalom és vallási közösség összefonódásának kísértése. Kapcsolat 1 Krónikák 12–13 és Izráel történelmei más helyein is felidéződik a hatalmi játszmák és vallási hódítás dilemmája. KARS feljegyzett értelmezése szerint Jeroboám imázsa a hűség kihívása volt az Istennel szemben.
Elmélkedésre szánt kérdések
Összegző gondolat
Ez a vers rámutat: Jeroboám saját érdekeinek alárendelte a nép hitbeli érzékenységét, és ezzel Izráel Istennel való élő kapcsolata meggyengült. A szöveg figyelmeztet: a vezetők maguk felelősek azért, hogy példát adjanak a hívőknek Isten útjában vagy annak elhagyásában. A bűn következménye pedig nem csupán egy személyre vonatkozik, hanem a közösségre is kihat.
Rövid keresztirányok
Idézetek (könyvészeti környezet): ha szükséges, a Matthew Henry, Albert Barnes vagy Adam Clarke kommentárjaiban megtalálható megállapítások közvetlen idézeteit megjelölöm. Ebben a részben azonban a szöveg összefüggéseit és közvetlen megállapításokat a fenti értelmezésben dolgoztam fel.