Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
2 Krónika 1 2 Krónika 2 2 Krónika 3 2 Krónika 4 2 Krónika 5 2 Krónika 6 2 Krónika 7 2 Krónika 8 2 Krónika 9 2 Krónika 10 2 Krónika 11 2 Krónika 12 2 Krónika 13 2 Krónika 14 2 Krónika 15 2 Krónika 16 2 Krónika 17 2 Krónika 18 2 Krónika 19 2 Krónika 20 2 Krónika 21 2 Krónika 22 2 Krónika 23 2 Krónika 24 2 Krónika 25 2 Krónika 26 2 Krónika 27 2 Krónika 28 2 Krónika 29 2 Krónika 30 2 Krónika 31 2 Krónika 32 2 Krónika 33 2 Krónika 34 2 Krónika 35 2 Krónika 36Verse
2 Krónika 9:1 2 Krónika 9:2 2 Krónika 9:3 2 Krónika 9:4 2 Krónika 9:5 2 Krónika 9:6 2 Krónika 9:7 2 Krónika 9:8 2 Krónika 9:9 2 Krónika 9:10 2 Krónika 9:11 2 Krónika 9:12 2 Krónika 9:13 2 Krónika 9:14 2 Krónika 9:15 2 Krónika 9:16 2 Krónika 9:17 2 Krónika 9:18 2 Krónika 9:19 2 Krónika 9:20 2 Krónika 9:21 2 Krónika 9:22 2 Krónika 9:23 2 Krónika 9:24 2 Krónika 9:25 2 Krónika 9:26 2 Krónika 9:27 2 Krónika 9:28 2 Krónika 9:29 2 Krónika 9:30 2 Krónika 9:31
Kiemelt értelmezési gondolat
A krónikai szöveg hangsúlyozza Salamon gazdasági és diplomáciai kapcsolatrendszerét Társis királyával, amely a királyság gazdagságát és hatalmát szolgálja. Háromévente érkező hajók révén megvalósuló áruforgalom nem csupán anyagi hasznot jelent, hanem a világkereskedelembe való nyitottságot és a külföldi tudás, arany és elefántcsont felhasználási lehetőségeinek szélesítését is.
I. irodalmi környezet
Más krónikákban és a Királyok könyvében is előkerül Társis és Hirám szolgái közreműködésének szerepe. Itt látjuk, hogy Salamon intézményesítette a földrészek közötti gazdasági kapcsolatrendszert: hajóik három évenként közlekednek, és gazdag áruk kereskednek velük. A felsorolt áruk – arany, ezüst, elefántcsont, majmok és pávák – a királyság ünnepélyes pompáját, valamint a kultúra és a kereskedelem széles spektrumát mutatják a karthauzi távolságokkal szemben.
II. teológiai jelentőség
A szöveg tükrözi, hogy Isten népe nem elszigetelten él, hanem nyitott a világra. Salamon sikerének egyik forrása az Istenre hagyatkozó bölcsesség mellett az olyan nemzetközi kapcsolatokban megnyilvánuló bölcs gazdálkodás, amely méltóan tükrözi az ország felelős vezetését. Ugyanakkor felveti a kérdést: a gazdagság és a művesség hogyan szolgálhatja az Istennel való hűséget, és hol adja meg magát a kísértésnek a hatalom növelése érdekében?
III. szentírási kapcsolatok
Ha a kereskedelmi sikert csak anyagi haszonként értelmezzük, könnyen a kárhozat felé sodródik. A krónika viszont nyomatékosítja, hogy Isten népe üzleti bölcsességgel és felelős hatáskiválasztással éli életét a világban.
IV. elmélkedésre ösztönző kérdések
V. rövid összegzés
Salamon hajói Társis felé mutató közvetlen kapcsolatai a kor gazdasági valóságának megtestesülései: a gazdagság eszköz a bölcs kormányzásra és az Istennel való hűség megőrzésére. A szöveg meghív arra, hogy a külföldi kereskedelem ne váljon önmagáért való céllá, hanem Isten szolgálatának eszközévé váljon.
Rövid cross-reference-összefüggések
1) Példabeszédek 10:22 – Isten kegyelme gazdagít anélkül, hogy gondoskodna elkeseredésről vagy dicsekvésről. A kereskedelem ilyen módon szolgálhat jóra, ha a szív alázatos marad.
2) 1 Mózes 12:2–3 – Ábrahám útja a népek áldásává válik; a nemzetközi kapcsolatok Isten terveinek részesei lehetnek.
3) Máté 6:24 – senki sem szolgálhat két úrnál; a gazdagság és a hitélet közötti egyensúly személyes döntést kér.
Kiadó idézett megállapítások (1-2 mondat): Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke közreadásából származó konkrét szövegrészletek az alábbiak: a szövegeknek a kereskedelemről és a hatalomról szóló megközelítéseik gyakran hangsúlyozzák, hogy a gazdagság teremtője a bölcs vezetés és az Istenhez való hűség egyidejűségének legyen. Ezen idézetek rövid összegzés formájában a fentiekben törekedtek megjelenítésre.