Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Kolossé 1:1 Kolossé 1:2 Kolossé 1:3 Kolossé 1:4 Kolossé 1:5 Kolossé 1:6 Kolossé 1:7 Kolossé 1:8 Kolossé 1:9 Kolossé 1:10 Kolossé 1:11 Kolossé 1:12 Kolossé 1:13 Kolossé 1:14 Kolossé 1:15 Kolossé 1:16 Kolossé 1:17 Kolossé 1:18 Kolossé 1:19 Kolossé 1:20 Kolossé 1:21 Kolossé 1:22 Kolossé 1:23 Kolossé 1:24 Kolossé 1:25 Kolossé 1:26 Kolossé 1:27 Kolossé 1:28 Kolossé 1:29



Kolossé 1:15 (KAR): A ki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek elõtt született
Kolossé levélében Pál arról szól, hogy Krisztusban megmutatkozik az Isten örök, láthatatlan valója. Ebben a versben a Krisztusnak a teremtésben betöltött elsőbbség és képmása kerül előtérbe: Ő a ki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek elõtte született. A mondat a Krisztus Istenséghez és teremtményekhez fűződő viszonyát világítja meg, és megalapozza a keresztény hit alapvető középpontját: Krisztus Istentől való közvetlen képmása, aki által minden teremtett dolog megnyilvánult és rendeződött ki Isten előtt.
Versmagyarázat a fejezetben
A kolossé-i levél középpontjában Krisztusban való teljesség és az onnan fakadó keresztény tapasztalat áll. E versek a nagyszerű kifejezések sorában a Krisztus alá- és fölé rendeltségét hangsúlyozzák: Ő az Isten képe, aki által minden teremtett dolog létrejött és fennmarad. A KAR fordítása a ké pmás szóval éli ki ezt a valóságot, amely azt jelenti: Krisztus teljes megtestesülése és arculatossága Istenben, amely által minden látható és láthatatlan teremtmény megismerhetővé válik Isten előtt.
Fő üzenet: Krisztus elsőbbsége és isteni képe
A vers e kettős valóságot mutatja: 1) Krisztus a láthatatlan Istennek a képmása, vagyis teljes isteni jelleg és tulajdonságok megtestesítője. 2) Minden teremtmény elõtt született, vagyis Krisztus az örökkévaló rend szerint van jelen a teremtés kezdete nélkülözhetetlen központi tényezőjeként. Ez a kijelentés nem csupán korai teológiai definíció, hanem a hit gyakorlatát is megalapozza: Krisztus felé fordulva ismerjük meg Istent, és általa értjük meg a teremtés rendjét.
Hasonló mondanivalók más bibliai részekkel
Gyakorlati alkalmazás
Az ige arra hív, hogy Krisztus képében tekintsünk a láthatatlan Istenre és az Ő akaratára. Ha Krisztust tekintjük Isten képmásának, akkor a hívő életében a hit, a szeretet és a szolgálat középpontba kerül. A teremtés láttán megnyíló hála legyen motiváló erő: legyen mindennapi döntésünk, hogy Krisztust tükrözzük a családban, a munkahelyen és a közösségben.
Keresztreferenciák rövid magyarázattal
- János 14:9: Jézus Krisztusban láthatóvá válik az Atya; a törekvés az, hogy benső isteni tulajdonságokat és igényt mutassunk fel az emberek felé.
- Róma 1:20: Isten ereje és istenségének látható ténye teremtés által megnyilvánul; Krisztusban ez a megismerés teljessé válik.
- Kolossé 2:9: Krisztusban lakozik teljesességben az istenség; így az ő isteni képe a hívő számára forrása az életre és jó cselekedetekre.
Összegzés
A Kolossé 1:15 kiemeli Krisztust, mint az Isten láthatatlan lényegének képmását és minden teremtmény elsődleges Forrását. Ezzel a szemlélettel a hívő megtapasztalhatja, hogy Krisztus nélkül nincsen semmi, és benne van minden megteremtés értelme. A képmásban való megismerés nem csupán intellektuális megértés; ez az élet valóságának középpontja, amely út a hitben tartóznak, a szeretetben megnyilvánuló engedelmességhez és a világ felé tanúsított tanúságtevéshez.