5 Mózes 6:9 – „És írd fel azokat a te házadnak ajtófeleire, és a te kapuidra.”

Követésként Mózes a figyelmeztetést adja az Izraelita népnek, hogy Isten beszédét ne feledjék el, hanem mindenben legyenek alázatosak és következetesek. A parancsban a parancsolat emlékeztetők megőrzésére és vállalására irányul: a törvény szavai legyenek láthatóan jelen a mindennapi otthon és a kapuk küszöbén. Ez a szemlélet az szeretet- és engedelmesség-központú megújulás jegye: belső hívásuk külső helyekre helyeződik át, hogy Isten igéje minden közösségi és magánéleti területen legyen irányadó.

Központi értelmezés

A szöveg kifejezetten arra ösztönöz, hogy Isten parancsolatai legyenek szem előtt és kifejeződés az otthon minden részében. A „ajtófél” és a „kapu” gyakran a belépők és a külső környezet jelképei, így a parancs azt üzeni: Istennel való hídépítés ne csupán magában a gyülekezetben legyen meg, hanem a mindennapi kapcsolatokban, a családi életben és a közösségi érintkezésben is. Ez a külső ki- és belépés Isten törvényeinek látható megnyilvánulását jelenti.

Két-három fontos téma

• A belső hit nyilvános megnyilatkozása. Ha az igét a ház ajtóira írjuk, a törvény látható tanúbizonysággá válik mindenkinek, aki belép, és a családtagok is ezt látják nap mint nap.
• A ház mint hitvallás helye. A személyes hit és a családi élet összhangja erősödik, ha a parancsolatot a mindennapok helyszínein is közvetítjük.
• A kapu a község kapuját is jelképezi; a családi és közösségi életen átívelő tekintet összhangban legyen Isten elhívásával.