Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
5 Mózes 1 5 Mózes 2 5 Mózes 3 5 Mózes 4 5 Mózes 5 5 Mózes 6 5 Mózes 7 5 Mózes 8 5 Mózes 9 5 Mózes 10 5 Mózes 11 5 Mózes 12 5 Mózes 13 5 Mózes 14 5 Mózes 15 5 Mózes 16 5 Mózes 17 5 Mózes 18 5 Mózes 19 5 Mózes 20 5 Mózes 21 5 Mózes 22 5 Mózes 23 5 Mózes 24 5 Mózes 25 5 Mózes 26 5 Mózes 27 5 Mózes 28 5 Mózes 29 5 Mózes 30 5 Mózes 31 5 Mózes 32 5 Mózes 33 5 Mózes 34Verse
5 Mózes 24:1 5 Mózes 24:2 5 Mózes 24:3 5 Mózes 24:4 5 Mózes 24:5 5 Mózes 24:6 5 Mózes 24:7 5 Mózes 24:8 5 Mózes 24:9 5 Mózes 24:10 5 Mózes 24:11 5 Mózes 24:12 5 Mózes 24:13 5 Mózes 24:14 5 Mózes 24:15 5 Mózes 24:16 5 Mózes 24:17 5 Mózes 24:18 5 Mózes 24:19 5 Mózes 24:20 5 Mózes 24:21 5 Mózes 24:22



5 Mózes 24:1 — A válólevél és az eltávolítás morális-történeti kerete
A szöveg az ókori házassági törvények keretében fogalmazza meg a válás válási tényének módját: ha egy férfi megtalál egy asszonyban “valami illetlenséget”, írhat válólevelet, és elbocsáthatja, miközben meghatározza a nő társadalmi és jogi státuszát a hátha elkövetett megsértés kapcsán. Ezzel a szabállyal a szöveg a közösség rendjét és a házasság intézményének védelmét egyidejűleg igényli, de hangsúlyozza a nő jogait és a férfi felelősségét a levél kiadásával kapcsolatos eljárásban.
I. Irodalmi kontextus
A könyv a törvénykönyv keretében írja le az intézményes házasság és válás rendjét. A 24:1-4 a válólevél funkcióját, tartalmát és a férfi felelősségét érinti. A „valami illetlenséget talál benne” kifejezés általános és sokféleképpen értelmezhető tilalom- vagy indok-típus lehet, de a hangsúly a válaszfal megnyitásának és a nő társadalmi státuszának meghatározásán van. A szöveg megkülönbözteti a válólevél írásától a személyes elhagyástól való tisztázás szükségességét és a közösségi visszacsatolást.
II. Teológiai jelentőség
A történelem és a jog szövetében ezt a részletet nem egyszerű “tiltásnak” vagy “megengedésnek” tekintik, hanem Isten rendjének tükrének tekinti: a házasság egyszerre kötelező érvényű szövetség és a férfi/nő közötti felelősségviselés vizsgálata. A válólevél elbocsátásával a férfi szándékosan megkísérteti a nőt és lehetőséget ad a közösség számára, hogy ne legyen vádlottan a hosszú távú családi zűrzavarban. Ez a vonal megmutatja, hogy Isten törvénye a szeretet és igazság összhangjára törekszik, s a női személyiség tiszteletben tartásával és a házasság szentségének védelmével jár.
III. Kereszthivatkozások ( rövid magyarázattal )
Megjegyzés: A kapcsolódó versek kivonatából nem idézünk teljes szöveget, csak a releváns kulcspontokat jelöljük.
IV. kérdések elmélkedésre
V. Összegző gondolat
33 a törvények közül ez a rész hangsúlyozza: a házasság intézménye nem csupán magánügy, hanem közösségi felelősség. A válólevél lehetősége csak a rend fenntartását szolgálja, azonban a női oldalt, jogokat és tiszteletet szem előtt kell tartani. Az elvárás: Isten szemében a házasság szentsége megőrzendő, és a felek felelősségének mérlegelése a szövetség megújulásaként értelmezendő.
A Matthew Henry-i, Albert Barnes-i és Adam Clarke-i kommentárok hagyományos olvasata azt fűzi hozzá, hogy a válólevél kiadása csak bizonyos körülmények között igazolható, és kiemelik a nő társadalmi státuszát és motívumkifejezését. Amennyiben pontos idézet szükséges, a hagyományos kommentárok hangjából a következőket is megjegyezhetjük: „Az asszonytől elválasztottat vissza kell fogadni, ha más módon rendezni lehet a házasság állapotát” (általános összegzés a kommentárokból).