Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Ezékiel 1 Ezékiel 2 Ezékiel 3 Ezékiel 4 Ezékiel 5 Ezékiel 6 Ezékiel 7 Ezékiel 8 Ezékiel 9 Ezékiel 10 Ezékiel 11 Ezékiel 12 Ezékiel 13 Ezékiel 14 Ezékiel 15 Ezékiel 16 Ezékiel 17 Ezékiel 18 Ezékiel 19 Ezékiel 20 Ezékiel 21 Ezékiel 22 Ezékiel 23 Ezékiel 24 Ezékiel 25 Ezékiel 26 Ezékiel 27 Ezékiel 28 Ezékiel 29 Ezékiel 30 Ezékiel 31 Ezékiel 32 Ezékiel 33 Ezékiel 34 Ezékiel 35 Ezékiel 36 Ezékiel 37 Ezékiel 38 Ezékiel 39 Ezékiel 40 Ezékiel 41 Ezékiel 42 Ezékiel 43 Ezékiel 44 Ezékiel 45 Ezékiel 46 Ezékiel 47 Ezékiel 48
Fizetség és szándék Isten kezében Ezékiel 29:20 (KAR)
Fő interpretatív álláspont: Isten jogkörébe tartozó büntetés és jutalom rendszere: az Úr célja nem csupán a büntetés, hanem az igazságos díjazás, amely megköveteli a bűnök következményeinek kifizetését. Eich nemzetközileg elismert tartalmak szerint is ez a vers azt mutatja: Isten könyörületes intéző, aki a gonoszság és az elnyomás ellen lép fel, és a földek cseréjével – vagyis a földek birtokának átadásával – jelzi a törvényszerű következményeket. A KAR fordítás hangsúlyozza, hogy a valutát vagy a „fizetséget” nem emberi tetszés szerint adják, hanem Isten igazságos elhatározásai szerint.
Költői és irodalmi kontextus
Ezékiel könyvében a próféta gyakran jelenít meg ítélet-kommentárokat a nép és a nemzetek felett, hangsúlyozva Isten szuverenitását és a bűn súlyát. 29. fejezet különösen a Júda utolsó éveinek eseményeit, és Egyiptom szerepét érinti mint a népesség és hatalom áthelyezésének kontextusát. A szóhasználat – például „fizetésül… adom néki Égyiptom földjét” – nem kizárólag földrajzi ajándék, hanem az ígéret és büntetés mérlegének jelképe is. A próféta sorai rámutatnak, hogy Isten számításai gyakran nyilvánulnak meg látható történelmi következményekben.
Teológiai jelentőség
Az igei üzenet megerősíti, hogy Isten nem tétlen szemlélő az emberi lázadás felett. A bűn következményeit – legyen az elnyomás vagy csalódás – Isten igazságos kifizetésének tekinti. Ugyanakkor Isten hívőket és népeket is vigasztal a fegyelmezés közben: a megadott föld másik népnek adatik át, ezzel kimondva, hogy a hatalmasok is felelősek Isten előtt. A szándék mögött ott van az ősi ígéret, hogy az igazságot helyreállítja, a jogtalanság pedig visszafordítható vagy korrigálható a megfelelő büntetéssel és kegyelemmel.
Kapcsolódó bibliai iratkör
Rövid magyarázat a kapcsolatokhoz: Izsáliában a büntetés és a büntetés következtetései összekapcsolódnak a népek sorsának megváltozásával; a Jeremiás-i és Zakariás-i prófétai kifejezések megerősítik, hogy Isten intézkedései felölelik a nemzetek történetét. Ezek a szövegek egymást kiegészítve mutatják, hogy Isten nemcsak ítéletet hoz, hanem a jövőbe tekintő megváltási rendbe is hív.
Gondolatok a gondolkodáshoz
Összegző gondolat
Ezékiel 29:20 megmutatja, hogy Isten minden történelmi tényezőt sorsában megállapít és felemeli vagy felemészt, amikor szükséges. A „fizetésül” kifejezés hangsúlyozza, hogy Isten igazsága végső mércéje a történelem eseményeinek alakulásában. A prófétai látás úgy tekinti ezt, mint a gonoszság elleni végső rendezést, amelyben az Úr igazsága fénylik a népek felett.
Idézetek Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke stílusából (részleges megfontolás):
Hoursgaladó idézet: „A büntetés nem csupán harag, hanem szent igazság, amely megbosszulja a bűnt, és Isten dicsőségére vezeti a világot.”
Megjegyzés: A fentiek röviden tükrözik az említett kommentátorok tipikus megközelítését; a teljes idézetek csak a szöveg kontextusában értelmezhetők. Az idézetek pontos megnevezése érdekében a kiadott szövegekben lehetnek tömörebb megfogalmazások, amelyeket a fordítások különbözőségei magyaráznak.