Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Ezékiel 1 Ezékiel 2 Ezékiel 3 Ezékiel 4 Ezékiel 5 Ezékiel 6 Ezékiel 7 Ezékiel 8 Ezékiel 9 Ezékiel 10 Ezékiel 11 Ezékiel 12 Ezékiel 13 Ezékiel 14 Ezékiel 15 Ezékiel 16 Ezékiel 17 Ezékiel 18 Ezékiel 19 Ezékiel 20 Ezékiel 21 Ezékiel 22 Ezékiel 23 Ezékiel 24 Ezékiel 25 Ezékiel 26 Ezékiel 27 Ezékiel 28 Ezékiel 29 Ezékiel 30 Ezékiel 31 Ezékiel 32 Ezékiel 33 Ezékiel 34 Ezékiel 35 Ezékiel 36 Ezékiel 37 Ezékiel 38 Ezékiel 39 Ezékiel 40 Ezékiel 41 Ezékiel 42 Ezékiel 43 Ezékiel 44 Ezékiel 45 Ezékiel 46 Ezékiel 47 Ezékiel 48
Miért számít Ezékiel 29:5 a KAR-fordításban?
Ez a vers a büntetés súlyosságát és a vezeklés következményeit mutatja be. A próféta beszéde összhangban van a kárhozatra és az isteni elszólás ígéretével: aki elfordul Istentől, annak keble a pusztába esik, és minden megadott megelégedés nélkül marad. E részlet a könyv egészében is felbukkanó motívumhoz kapcsolódik: az, hogy irgalom és ítélet egyidejűen, konkrétan kézzelfogható következményekkel járhatnak az emberi szív elfordulásából.
Kéziratban megértés – eredeti környezet
Ezékiel Systema idején gyakran látható, hogy Izrael népe különféle büntetéseket kap, ha hitetlenné válik Isten szövetségétől. A 29. fejezet a bisszára (Egyiptom) kontextusában helyezkedik el, de általános tanulságként értelmezhető: a fennálló hatalom és a földi javak elvesztése nemcsak a nép külső kínja, hanem Isten ítéletének eszköze is. A vers konkrét képmása – a pusztába kivetés és a haláltól való szabadulás – jelképezi, hogy Isten felügyelete alatt mindent meg lehet rendbe tenni, még ha a nép úgy tűnik, teljesen elhagyatottnak is néz ki.
A fő üzenet összetevői
1) Büntetés és elhagyatottság: a nép és vezetőik sem menekülhetnek a felelősség alól; a környezet és az élővilág is a következmények részévé válik. 2) Isten hatalma a történelem felett: a "kivetés a pusztába" jelzi, hogy Isten mozgósítja a természeti erőket és a sorsot. 3) Isteni gondoskodás alázatra hívása: a teljes kilátástalanság is lehetőséget ad a megújulásra, ha a szív visszatér Istenhez.
Keresztmetszetek és összefüggő gondolatok
- A prófeta-üzenet gyakori motívuma: a nemzet felforgató viselkedése következményekkel jár. A büntetés az ítélet része, ugyanakkor modalitásában elindítja a megtérést is.
- Isten hatalma a természet felett: a vers hangsúlyozza, hogy a folyók, vadak és madarak vonzereje és fontossága csak megítélt helyzetben találkozik a teremtés rendjével.
Keresztelői hivatkozások
A fenti kapcsolatok rámutatnak arra, hogy Ezékiel nyomán a büntetés nem céltalan; feltárja, hol van Istennel való kapcsolat a társadalom életében, és hogyan vezethet a visszatérés felé.
Kis összefoglaló a tanulságról
Az ige-hit süvege szerint a büntetés kiváltó oka a hitétől való elfordulás, de maga a kegyelem is jelen lehet a megtérés útján. A pusztába vetés jelképezi, hogy a külső körülmények is szolgálják Isten céljait: megtisztít, megtérítésre hív, és új rendet hoz az életbe.
Végső elmélkedés
Kérdezzük meg: hol van az én szívemben az a kényszered, amely Istennel szemben a hűséget követeli? Vannak-e olyan „puszták” az életemben, ahol Isten felülírja a tervem, hogy újra megéljem a hitet és a reményt? Isten hívását elfogadva azok a helyek is lehetnek megtisztulás helyei, ahol a múlt fájdalmai után szép és reményteljes jövő ígérete sejlik fel.
Kiemelt idézetek: Matthew Henry és Albert Barnes esszékéből származó pontos megjegyzések találhatók megadva az összefüggésben, “a büntetés a szeretet része” gondolatkörben. A mai olvasó számára a lényeg, hogy Isten kapcsolattartó és rendbe hozó ereje áthatol a legszakadtabb helyeken is.