Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásZsidók 1:11 Az igevers magyarázata
Zsidók 1:11 Az igevers jelentése és magyarázata
Azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak.
Zsidók 1:11 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Zsidók 1:11 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Ézsaiás 51:6 (KAR) »
Emeljétek az égre szemeiteket, és nézzetek a földre ide alá, mert az egek mint a füst elfogynak, és a föld, mint a ruha megavul, és lakosai hasonlókép elvesznek; de szabadításom örökre megmarad, és igazságom meg nem romol.

Ézsaiás 34:4 (KAR) »
Elporhad az ég minden serege, és az ég mint írás egybehajtatik, és minden serege lehull, miként lehull a szõlõ levele és a fügefáról a hervadó lomb.

Zsoltárok 90:2 (KAR) »
Minekelõtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktõl fogva mindörökké te vagy Isten.
Fontos értelmi pont
A Zsidókhoz írt levél 1:11 közelében azt a képet adja elő, hogy Isten mennyei dicsőségének lényege állandó, míg az emberi léttel járó világnak és az idővel járó dolgok elillannak. A vers olyan nyelvezetet használ, amely a végességet és az örökkévaló közelségét állítja szembe: Isten marad, a teremtmény pedig múlik. Ezzel a gondolattal a levél szerzője biztatja a hitben álló olvasót, hogy Krisztusból értelmezett hit és kinyilatkoztatás örök, míg a földi valóság változó marad.
Környezet és irodalmi összefüggés
Az 1. fejezetben a Személyekről és az Isten beszédéről szóló beszámolók sorozata hangolja össze a múlt időket az új kinyilatkoztatással: a Fiú tökéletesebb közvetítő a prófétikus ígéretekhez képest, mert ő maga az Isten lényege. Ebben a kontextusban a „múlás” és az „állandó maradás” képzete erős motiváció a hívőnek, hogy megmaradjon a hitben, amíg Istent dicsőítő örömhírré válik mindannyiuk számára.
Teológiai jelentőség
A versek úgy szólnak, mintha a teremtés törékenységéről szólnának: az égiak és a föld felhajtó erői elmúlnak, de Isten szózata fenntartó erő marad. Ez az örökkévaló állandóság a döntő alapja a keresztény reménységnek: Isten végleges igéje és üdvössége nem múlik el. A levél ezzel megbizonyítja, hogy a hit útja stabil és megbízható, még a változó időben is.
Keresztények közötti kapcsolatok
Röviden: a múlandóság és az állandóság közti feszültség középpontja a hitbizonyosság, amely Krisztusban megkapja végső formáját.
Gondolatébresztő kérdések
Kivonat és záró gondolat
Az 1:11 arra emlékeztet, hogy a teremtett világ múló vonásokkal órázódik – de az Atya beszéde, az Ő ígérete és Krisztus közbenjárása megmarad. Ezen belső erő középpontjában nem a mi teljesítményünk áll, hanem Isten állandó hűsége. A keresztény remény ezért nem a fentiekhez kötődik, hanem Isten örökkévaló ígéretéhez.
Hivatkozások röviden:
Matthew Henry idézetei: „…”
Albert Barnes idézetei: „…”
Adam Clarke idézetei: „…”
Más kapcsolódó utalások: Kolossé 1:17; 2 Korinthus 4:18; Zsidók 12:27–28