Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Jób 34:1 Jób 34:2 Jób 34:3 Jób 34:4 Jób 34:5 Jób 34:6 Jób 34:7 Jób 34:8 Jób 34:9 Jób 34:10 Jób 34:11 Jób 34:12 Jób 34:13 Jób 34:14 Jób 34:15 Jób 34:16 Jób 34:17 Jób 34:18 Jób 34:19 Jób 34:20 Jób 34:21 Jób 34:22 Jób 34:23 Jób 34:24 Jób 34:25 Jób 34:26 Jób 34:27 Jób 34:28 Jób 34:29 Jób 34:30 Jób 34:31 Jób 34:32 Jób 34:33 Jób 34:34 Jób 34:35 Jób 34:36 Jób 34:37



Hogyan érthető Job 34:10 (KAR): “Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!”
– A versek a szenvedő Jób társaitól szokatlan módon rámutatnak: még a legbölcsebb emberek is nehezen értik meg Isten igazságosságát a szenvedés közepette. A beszéd lényege, hogy az emberi mérlegelés korlátos, s a gonoszság és álnokság vádja ritkán áll käszerencsésen a helyén. A szakszerű hallgatás és a szívet-lelket érintő félelmek között is Isten igazsága és tökéletessége áll a középpontban.
Literáris kontextus
A fejezet Jób beszédének keretében jelenik meg, ahol tanító jelleggel szólal meg Jóbnak a barátai által kifejtett értelmezési kísérletek közepette. Itt a határok megerősítésére kerül sor: az ember nem jogosult Istent vádolni vagy minden eseményt előre megmagyarázni. A szóhasználat sima, határozott: a „gonoszság” és „álnokság” ellentéte lehet, hogy emberi ész szerint feloldhatatlan ellentétet mutat, mégis Isten szent és tökéletes létéhez viszonyítva érthető meg csak korlátozottan.
Teológiai jelentőség
Az igehely emlékeztet arra, hogy Isten hivatott igazságosnak látszódni, még akkor is, ha az emberi szem számára látszólag ellentmondások keletkeznek. A gonoszság és az álnokság távol tartása nem csak erkölcsi követelmény, hanem Istennel szembeni viszony alapja: Isten nem részesíti sem a gonoszságot, sem az álnokságot. Ez a tény támpontul szolgál a szenvedő embernek és a prófétai ígéretet követőknek egyaránt: Isten igazsága végül megmutatkozik.
Keresztény összekapcsolások
Részben ezek a kapcsolatok segítenek abban, hogy a szenvedés kontextusában is megőrizzük Isten jóságának és igazságosságának kinyilatkoztatását.
Kérdések elmélkedésre
Összegző gondolat
A szóhasználat rövid, de határozott: Isten nem közvetlenül támogatja a gonoszságot vagy az álnokságot, s ez a kijózanító igazság segít abban, hogy a szenvedő és a vitatkozó lelkek is visszataláljanak a hitben foglalt alapokhoz. A szöveg emlékeztet: az emberi ésszerűség korlátos, Isten pedig a tökéletes szövetés és igazságosság forrása.
Részletezett idézetek a közismert középkori kommentátoroktól:Matthew Henry, Albert Barnes, Adam Clarke rövid idézetei a kérdéses témában.
Áthallások a klasszikus kommentárokból:
Matthew Henry: “A szenvedés megértésében és megindításában a kegyelem és igazságosság közös hatása mutatkozik.”
Albert Barnes: “Az emberek gyakran felfelé mutató kritikusokra hivatkoznak, de Isten nem hagyja figyelmen kívül az igazságot.”
Adam Clarke: “Isten igéje akkor is igaz, ha vélemények szerint az események ellentmondanak a mi meggyőződésünknek.”
Megjegyzés: A fenti idézetek rövid összefoglaló jelleggel közölnek értelmezési gondolatokat a témában;
Az eredeti szövegek részletes fordítása azonban a KAR fordítás hangvételét tükrözi.