Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJános 2:10 Az igevers magyarázata
János 2:10 Az igevers jelentése és magyarázata
És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel elõször, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.
János 2:10 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
János 2:10 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
Jelenések 7:16 (KAR) »
Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tûz rájok, sem semmi hõség:
János 2:10 – A bor örömteli csodája és tanítása
Ez a vers a menyegzőn, Kánában hangzik el, ahol Jézus csodát tesz a vízből borra. A vőlegény és a vendégek részére adott figyelmeztető, mégis örömteli üzenet arról szól, hogy Isten kegyelme a közösség javát szolgálja. A közeledő húsvéti eseményeket megelőző alkalom azonban bennünk is felidézi, hogy Krisztus jelenlétének helye legyen a mindennapokban, és Isten jóindulata adja meg a kezdet és teljesség jeleit.
Verse-by-verse összefüggés és értelmezés
A szó szerint idézett kifejezés szerint: „És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel először, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.” Ebben a mondatban a kapocs a vendégek szemléletét formálja: az emberek általában a legjobb bort szolgálják fel először, majd a fogyasztás előrehaladtával következik a gyengébb. Jézus azonban az időzítés megértését és a cselekvés jelét adja a tanúnak és a társadalom számára egyaránt: Isten kegyelme épp a megfelelő időben érkezik, hogy a közösség élménye teljessé váljon.
A fő tanulság – az időzítés és a kegyelem
Minden látásmód szerint ez a mondat arra mutat, hogy Isten jóindulata nem a vendégség korlátainak megtörését, hanem a boldogság és a hit megalapozását szolgálja. Jézus csodája közvetlenül is az ünnephez kapcsolódik – nem elszigetelt esemény, hanem a közösség javát szolgáló jele a hitben. A jó bor jelképe az örömnek és a közösségnek, amelyet Isten ajándékként ad a közösségnek. A csoda megmutatja, hogy Krisztus jelenléte a jó és a kegyelem teljességét hozza el a társaságba.
Hasonlóbb párhuzamok a Szentírásban
Másik összefüggés lehet a isteni gondviselés a lakomákon és az ünnepeken, ahol a jó dolgok vagy erőforrások megosztása Isten kegyelmének jelképe lehet.
Gyakorlati alkalmazás
Rövid összegzés
A János 2:10-ben a vendégséghez kapcsolódó, mindenkinek adott figyelmeztetés és a jó bor felhasználásának időzítése a rendkívül konkrét helyzeten keresztül tanít: Isten kegyelme a megfelelő időben érkezik, és Krisztus jelenléte a közösségben örömet, teljességet és hitet ad. Ezt a leckeát a zsoltárok és az Újszövetség más részei is megerősítik: az öröm és a hívő közösség Isten ajándéka, amelyet felelősséggel és hálával kell befogadnunk.
Keresztény kapcsolatok röviden
Kannai csoda – János 2:1–11: Jézus kegyelmének kezdeti megnyilvánulása.
Jézus jelenléte a lakomákon – János 4:14: a víz és a bor jelképeiben összefonódik a megújító kegyelem.