Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
János 3:1 János 3:2 János 3:3 János 3:4 János 3:5 János 3:6 János 3:7 János 3:8 János 3:9 János 3:10 János 3:11 János 3:12 János 3:13 János 3:14 János 3:15 János 3:16 János 3:17 János 3:18 János 3:19 János 3:20 János 3:21 János 3:22 János 3:23 János 3:24 János 3:25 János 3:26 János 3:27 János 3:28 János 3:29 János 3:30 János 3:31 János 3:32 János 3:33 János 3:34 János 3:35 János 3:36



János 3:11 – Kar (“Bizony, bizony mondom néked...”) értelmezése
Kontekstus és hátter
A levélben János azzal foglalkozik, hogy Jézus miként tárja fel Isten igéjét és jelenlétét, hogyan értelmezzük a mennyei dolgokat a földi értelemmel szemben. Ez a mondat egy olyan szakaszban hangzik el, amelyben Jézus törekvéseket és tanúskodást ad a megváltás valóságáról, miközben világossá válik, hogy a hithez kifejezetten szükség van a szemlélődésre és a tanúskodás elfogadására.
Interpretációs megfigyelések
Kétszeres üdvösségi érintkezés – rövid tematikus lista
Keresztény kapcsolatok (rövid AT/BT hatások)
Rövid gyakorlati következtetés
Fontos megfogalmazás: Isten üzenete hiteles, és Istenhez fordulva nyerünk látható látást a lélek szemével. A tanúskodás legyen nyitott a lelki hallásra, és a hallgatók legyenek készek befogadni az igazságot, még akkor is, ha az első halláskor nem teljesen értik meg.
Egyszerű összefoglaló
Jézus itt a tanúskodás megbízhatóságát hangsúlyozza: amit látott és tud, azt megvallja. A befogadás azonban döntés kérdése, az őszinte hit pedig a mennyei világ felé irányuló válasz.