Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
János 9:1 János 9:2 János 9:3 János 9:4 János 9:5 János 9:6 János 9:7 János 9:8 János 9:9 János 9:10 János 9:11 János 9:12 János 9:13 János 9:14 János 9:15 János 9:16 János 9:17 János 9:18 János 9:19 János 9:20 János 9:21 János 9:22 János 9:23 János 9:24 János 9:25 János 9:26 János 9:27 János 9:28 János 9:29 János 9:30 János 9:31 János 9:32 János 9:33 János 9:34 János 9:35 János 9:36 János 9:37 János 9:38 János 9:39 János 9:40 János 9:41
János 9:31 (KAR) – Az Isten nem hallgatja meg a bűnösöket
Párbeszéd vagy döntő megállapítás előzéseiben: János 9-ben Jézus a gyógyítás után beszél a látásra és a hitre irányuló viszonyokról. Majd ezt a kijelentést illeszti be a történet tanulságába: Isten hallgatja meg azokat, akik félik Őt és cselekedik akaratát. A szakasz hangsúlya nem az igazságos vagy bűnös kategóriák szigorú megkülönböztetésén van, hanem a viszonyulás módján: a közösség Isten és ember között az együttműködés felé mutat.
Mit árul el a szöveg Istenről és a hitről?
A próféciában és Jézus beszédében is világossá válik, hogy Isten nem szelektív hallgató a bűnösök között, hanem az isteni kapcsolatra nyitottakra figyel és válaszol. A „bűnösök” szó itt nem gondolati fejjel kizárólagos megjelölés, hanem olyan állapotra utal, amelyben az egyén ignorálja Isten akaratát. A „istentől félő” ember viszont olyan viszonyban él, amelyben az akaratot a Szentlélek ráhagyásával igyekszik megcselekedni. Isten tehát a személyes felelősséget értékeli: a hit Istenhez vezető út, a cselekedet pedig a hit gyümölcse.
Rövid definíciók és képek
Kapcsolódó igei gondolatok
Az összefüggéseket más Jónai és Jánosi igékkel lehet megértetni: például a bizalom és engedelmesség kapcsolata a Szentírásban gyakran együtt jár az Istennel való közösséggel és válasszal. Máskor pedig a bűn és a megtérés dinamikája mutatja, hogy Isten nem megtagadja a megtérőt, hanem meghallgatja és vezetést ad.
Gyakorlati alkalmazás
Hétköznapi értelmezésben ez a mondat útmutatást ad: Istenhez fordulva és akaratát követve találhatunk válaszokat, iránymutatást, erőt a próbák közepette. Aki istenfélő marad, az nem kapaszkodik önkényes útjaiba, hanem nyitott a Szentlélek vezetésére. A közösségben élő hívők számára ez azt jelenti, hogy figyelmet szentelünk a cselekedeteinknek: azok legyenek összhangban a hit tanításával.
2–3 keresztutalásos gondolat
– Keresztutalás: János 6:37 – aki hozzám jön, én nem vetem el; magyarázat: a hit hallásához és megismeréséhez együtt jár az Isten felé való törekvés.
– Keresztutalás: Zsoltárok 34:17–18 – Isten meghallja a földre bűnöst; magyarázat: Isten közel van a megtört szívűekhez.
Összegzés: A szöveg arról szól, hogy Isten reagál a hozzá közeledő ember hitbeli elkötelezettségére. Az istenfélő ember hajlandó engedelmeskedni Isten akaratának, s ezzel együtt járó bizalom és engedelmesség választ áll elő a mindennapi életben. A megtérés és a hit cselekedetté válik a konszolidált közösségben, amely Isten figyelmét és válaszát tapasztalja.
Megjegyzett idézetek (Matthew Henry, Albert Barnes, Adam Clarke):
- Adam Clarke megjegyzése szerint a „hallgatja meg” kifejezés a bűnösöknek szóló figyelmeztetés: Isten nem hallgat a lázadásra, de meghallja a fekete vagy fehér szívűket is, akik megtérésre törekszenek.
- Albert Barnes az istenfélő ember viszonyát hangsúlyozza, aki az Atya akaratát cselekszi, és ezért kapja meg Isten meghallgatását.
- Matthew Henry megállapítása szerint a hit és az engedelmesség kapcsolata kulcsfontosságú: aki Isten törvényét őrzi és a kegyelem által él, az közelebb kerül Isten elé.