Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJózsué 23:12 Az igevers magyarázata
Józsué 23:12 Az igevers jelentése és magyarázata
Mert ha elfordulván elfordultok [tõle] és ragaszkodtok e népek maradékaihoz, a melyek itt maradtak ti közöttetek; és sógorságot köttök õ velök és összeelegyedtek velök és õk veletek:
Józsué 23:12 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Józsué 23:12 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
5 Mózes 7:3 (KAR) »
Sógorságot se szerezz õ velök, a leányodat se adjad az õ fioknak, és az õ leányukat se vegyed a te fiadnak;
Sofóniás 1:6 (KAR) »
Azokat is, a kik elfordultak az Úr követésétõl, és a kik nem keresik az Urat és nem tudakoznak felõle.
Ezékiel 18:24 (KAR) »
És ha az igaz elhajol az õ igazságától, és gonoszságot cselekszik, minden útálatosság szerint, melyeket a hitetlen cselekedett, cselekeszik, nemde éljen-é? Semmi igazságairól, a melyeket cselekedett, emlékezés nem lészen: gonoszságáért, melyet cselekedett, és az õ vétkéért, melylyel vétkezett, ezekért meg kell halnia.
Józsué 23:12 (KAR) = A népével való viszonytól való elfordulás veszélye
Közvetlen környezet
A fejezet a felnőtt Józsué utolsó beszédeinek középén áll: Isten népe a megszerzett földön él, és Józsué emlékezteti a jelen lévő nemzedékeket a hűség feltételére. A 23. fejezet a hűség megőrzéséről és a szövetség feltételeiről szól, különösen a környező népekkel való kapcsolat megfontolásáról. A szóban forgó vers arra hívja fel a figyelmet, hogy elfordulás Isten szolgálatától és a hitetlenekhez való csatlakozás veszélyt jelent a közösség mennyei-orbeli rendjére és Isten szövetségének megvalósulására.
Mit mond a szöveg Istenről vagy a hitről?
Az ige világosan kijelöli a hűség és a szentség központi fontosságát: az elfordulás a néppel szemben Isten elhagyását eredményezné. A hit még élő közösséget is jelenthet a néppel, ha a hívők a szövetséget tartják és nem ragaszkodnak a pogányszokásokhoz. Isten vágya, hogy a nép tisztán, hálával és hűséggel követi Parancsolatát, nem pedig a „mészáros” kötelékekhez, amelyeket a környező népek hoznak magukkal. A szöveg tehát a hit Istenhez való kizárólagosságát és a közösség védelmét hangsúlyozza.
Fontos szavak és képek tisztázása
Itt a hűség nem csupán személyes döntés, hanem kollektív felelősség: a közösség sorsa az egyes családok hitétől együtt van összekötve. A szövetség alapja Isten kegyelme és parancsa, nem a társadalmi nyomás vagy gazdasági haszon.
Kapcsolódó ige-írások
Mai alkalmazás
Józsué felhívása ma is aktuális: a hívő közösségeknek meg kell vizsgálniuk, milyen értékeket és szokásokat engednek be. A hűség ma is a kizárólagos isten-tiszteletet jelenti, a világi hatásokkal szembeni éberséggel. A döntés nem csupán egyéni, hanem családi és közösségi választás is: hogyan élünk és kinek adunk elsőbbséget a mindennapokban, a szentté tett értékeinkben és az imádságban? A példát követve a keresztény közösségek megőrizhetik hitüket anélkül, hogy hermetikusan elzárkózva élnének, miközben világos tanúságot tesznek Isten kegyelméről.
Áttekintés – rövid összefoglaló
A vers arról figyelmeztet, hogy a külső nyomások vagy a kultúrát felöltő szokások megkísértése a híd lehet Isten és népe közé. A hűség megőrzése érdekében fontos a közösség egysége és a személyes döntések összhangja Istennel. A Bölcsességből átitatott felismerés segít bennünket, hogy a hitünk legyen tiszta és zavartalan az Istennel kötött szövetségben.