Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásBírák 17:2 Az igevers magyarázata
Bírák 17:2 Az igevers jelentése és magyarázata
És monda az õ anyjának: Az az ezerszáz ezüst, mely tõled elvétetett, és a mely miatt te átkozódál, és füleimbe is mondtad, ímé az az ezüst én nálam van, én vettem el azt. És monda az õ anyja: Légy megáldva, fiam, az Úrtól!
Bírák 17:2 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Bírák 17:2 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Nehémiás 13:25 (KAR) »
Annakokáért feddõdém velök, és megátkozám õket, és megverék közülök néhányat, és megtépém õket, és megesketém õket Istenre: Bizony ne adjátok leányaitokat az õ fiaiknak, és ne vegyetek leányaik közül feleséget fiaitoknak és magatoknak.

Ruth 3:10 (KAR) »
És õ monda: Az Úrnak áldotta vagy te, édes leányom! Utóbbi szereteteddel jobbat cselekedtél, mint az elsõvel: hogy nem jártál az ifjak után, sem szegény, sem gazdag után.

Bírák 17:2 — KAR fordítás kontextusban
József ásítása szerint a történet Jeroboám és Dávid korának idején játszódik, amikor Izrael elhagyta az Istent és a pogány kultuszok felé fordult. E vers a liszt felébreszti a családi kapcsolatokban megnyilvánuló bűn és az esküszegések következményeinek összefüggését. Mózesi törvények szerint az ezüst apportja úgy tűnt, hogy már az Anyától visszavezetett, de valójában Saul vagy más alak kihívását jelképezi. A szöveg nem csupán a tolakodó mondatot adja át, hanem rávilágít arra is, hogyan történik a bűn áthárítása a családon belül, és hogyan lehet Isten kegyelme által helyreállítani a rendet.
A versek központi értelme
A beszélgetés lényegét az adja, hogy az ezüst elvétetése és a rá adott átok visszahangzik a családban. Az anya részéről megerősített áldás („Légy megáldva, fiam, az Úrtól”) egy fényes, de ártalmas megerősítésre utal. Az apa vagy fiú ismerete és a felelősség felhívása áll a történet középpontjában: az örökség és a vallási hívás összefonódik, s a tett következményei a családra vetülnek. A részlet emlékeztet arra, hogy amit elvetünk vagy követünk, hatással van a közösségre is.
Két-három vezető téma
Keresztutak más igehelyekkel
– Kapcsolódó gondolat Isten tulajdonával és az önként vállalt áldásokkal: Zsoltárok 24:1.
– A családi felelősség és az isteni ítélet összefüggése: 2 Királyok 17:14.
– Az igazság és a bűn következményeinek átértékelése: Jakab 4:8.
Gyakorlati elmélkedés
Gondolkodjunk el azon, hogyan viszonyulunk az anyagi javakhoz és az ígéretekhez. A hívő ember felismeri, hogy semmi sem jogosít fel arra, hogy eltérjen Isten szentségétől. A családi kapcsolatokban a felelősség nem csupán személyes, hanem közösségi: a döntéseink visszhangzik a család minden tagján, s ezért a jó döntés Istentől való félelemmel és nyitottsággal indul.
Rövid összegzés
A versek ezt a részt a családi összefüggések és a bűn közösségi következményeinek szemléltetésével mutatja be. Az ezüst története jelképezi, hogy a lopás és az isteni áldás közötti meghatározatlan vonal miként tereli a család sorsát. A szülők és gyermekek közti szóhasználat és hitbeli megerősítés felelősséget hív számunkra: Isten előtt élni, és a döntéseinket közösségünk javára formálni.