Jel 1:18 – Az élő és a feltámadás kapui voltak

Jelenések könyvének kezdő látomásában Jézus Krisztus szavaival nyílik meg a megígért jövő: “És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.” A költeményes megnyilatkozás arra utal, hogy a Megváltó élete, halála és feltámadása által meghódította a halált és a poklot. Ezzel a kijelentéssel Krisztus Istenhez visszavezető hatalmát és minden hatalom feletti fennhatóságát hirdeti, s egyúttal közli, hogy a megváltottak végső biztonságát is megőrizte a gyülekezet számára.

Fő jelentés

A vers középpontjában Krisztus megváltói hatalma áll: ő volt halott, de feltámadt és örökké él. Ennek a valóságnak a következményei: a halál kulcsainak birtoklása nem félelemmel, hanem reménnyel tölti el a hívőket. Krisztus által a halál és a pokol felett szerzett igazi hatalom bizonyítékát adja annak, hogy az örök élet addig is és utána is az ő kezében van. Ez a kijelentés biztatást nyújt a keresztényeknek a szenvedés közepette és a végső ítéletre való felkészülésben.

Két-három központi téma

• A feltámadás realitása az életedben jelzi, hogy Isten tartja kezében a történetet, és a megbocsátás, a vígasztalás és a végső győzelem alapja ő benne található.
• A kulcsok jelölik Krisztus hatalmának teljességét a bűn, a halál és a sötétség felett; az ő hatalma valóságos intéző erő a történelmi eseményekben és a végső ítéletben is.
• Az örök élet ígérete a hívőknek: maradandó biztonság az Istennel való kapcsolaton keresztül, nem rendíthetik meg külső körülmények.