Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJelenések 1:3 Az igevers magyarázata
Jelenések 1:3 Az igevers jelentése és magyarázata
Boldog, a ki olvassa, és a kik hallgatják e prófétálásnak beszédeit, és megtartják azokat, a melyek megírattak abban; mert az idõ közel van.
Jelenések 1:3 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Jelenések 1:3 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Lukács 11:28 (KAR) »
Õ pedig monda: Sõt inkább boldogok a kik hallgatják az Istennek beszédét, és megtartják azt.

Példabeszédek 8:34 (KAR) »
Boldog ember, a ki hallgat engem, az én ajtóm elõtt virrasztván minden nap, az én ajtóim félfáit õrizvén.

Jelenések 22:10 (KAR) »
Azután monda nékem: Be ne pecsételd e könyv prófétálásának beszédeit, mert az idõ közel van.
Jelenések 1:3 MAGYAR KAR fordításban
Az 1:3 kimondja az ígét, amely a Jelenések könyvének kezdetét jelzi: boldogok azok, akik olvassák, hallgatják és megtartják a prófétálás beszédeit. Itt egyszerre állítja elénk Isten szavának olvasását mint élő, személyes kapcsolatra szánt üzenetet, és mint cselekvésre hívó feleletet a személyes és közösségi életben. A közelgő idõ hangsúlyozza, hogy Isten beavatkozása a történelemben sürgős és sürgető feladatot ró a hallgatókra és olvasókra egyaránt.
Fő értelmezés
A versem középpontja az örök üzenet olvasásának és megtartásának áldása. A prófétálás beszédei (azaz a Jelenésekben megfogalmazott profetikus üzenetek) helyes értelmezésére és gyakorlati megvalósítására hívja fel a figyelmet. Az „idő közel van” kifejezés hangsúlyozza, hogy a végidők eseményei és Isten ítéletei hamar megvalósulhatnak; ezért a hívőknek állhatatosan és hűségesen kell élniük. A könyv reménységet és fegyelmet egyaránt ad: a szenvtelen halogatás helyett az olvasás és megtartás közösségi kötelesség is egyben.»
Két-három fontos témakör
Kapcsolódó gondolatok az igei párhuzamokból
– Jel 22:7 (az alapján, hogy az üzenet sürgős és az olvasók felelőssége): a Jelenésekben a prófétai beszédek uzsora és fegyelem viszonyát mutatja.
– Góliáta kérdései és Jakab 1:22 (az olvasás és a tett közti kapcsolat): a hallgatás csak hiteles, ha a hallottak szerint cselekszünk.
– 2 Tim 3:16–17 (az írott Írás hatalma és haszna a tanításhoz, okuláshoz, megrettentéshez és igazságszolgáltatáshoz).
Gyakorlati elmélkedés
Hogyan olvasod Jelenések beszédeit ma? Figyeld, hol kerülnek megoldásra a hétköznapi döntéseidben, és hogyan adsz helyet Isten céljainak a mindennapjaidban. A könyv látomásai legyenek éltető és figyelmeztető útmutatók, ne csak elméleti érdekességek.
Rövid összegzés
A 1:3 arra emlékeztet, hogy Isten kijelentései élethosszig tartó kézben vannak: olvasni, hallgatni és megtartani azokat nem csupán intellektuális tevékenység, hanem Istenhez fűződő, élő kapcsolat része. Az idők sürgető közelisége pedig arra hív, hogy ennek megtartását komolyan vegyük.
Külső összeköttetések
– Kapcsolódó igehelyek: Jelenések 1:3 (ez a vers a könyv célját és áldását fogalmazza meg); Jelenések 22:7 (a sürgős hívás hangsúlya); Jakab 1:22 (hallgatás és cselekvés egysége).
Hozzávetőleges idézetek (a fentiek közül, amennyiben szükséges):
„Boldog, aki olvassa…”