Miért ezért fontos ez a mondat?

A Jelenések 16:6 a kétes érzetű, de mindent átható igazságot hangsúlyozza: a végső ítélet és a méltó bosszú olyan eseményekben bontakozik ki, amelyek az istentelenség következményeit ábrázolják. A vers megvilágítja, hogy Isten igazságszolgáltatása nemcsak a gonoszság elnyomását sieti, hanem a szenvedők könnyeinek szétoszlatását és a világ történetének végső tisztítását is jelzi. A szentek és próféták vére említése pedig arra mutat, hogy a hívők szenvedése és hiteles tanúskodása is része Krisztus győzelmének történetében.

Közvetlen környezet és eredeti kontextus

Jelenések 16 fejezete az utolsó ítélet nyolc pohár csapásának sorát írja le, amelyeket az Isten dicsőségét felmutató hatalom oszt ki. A poharak a vádakat és igazságtalan szenvedést szemléltetik úgy, hogy minden csapás célja az ellenálló gonoszság megmutatása és megindoklása legyen. A 6. vers így jelzi: a vér ontása mint üldözés és vérengzés metaforája visszafizetődik az Istentől megfizettetés általi megítélésben. E mondat a prófétai és szentek vérének említésével alakítja ki a "méltó" igazságosság elvetését, amely a megváltottak és az igazság harcának összegzése.

A fő üzenet és motívumok

• Isten minden gonoszságot követelés nélkül is megkér, és e megkérdőjelezhetetlen igazságosságban a vérontás és üldöztetés kiváltó okait is számba veszi.
• a szentek és próféták vére a hiteles tanúskodáshoz tartozik. A kovácsolt hit által a győzelem ismertetőjele, hogy Isten végül a szenvedést is igazságossággal jutalmazza.
• a csapások sorozata nem véletlen, hanem az idők teljességében végrehajtott ítéletek része, amely világítja meg a rossz végső célját.