Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Apostolok 1 Apostolok 2 Apostolok 3 Apostolok 4 Apostolok 5 Apostolok 6 Apostolok 7 Apostolok 8 Apostolok 9 Apostolok 10 Apostolok 11 Apostolok 12 Apostolok 13 Apostolok 14 Apostolok 15 Apostolok 16 Apostolok 17 Apostolok 18 Apostolok 19 Apostolok 20 Apostolok 21 Apostolok 22 Apostolok 23 Apostolok 24 Apostolok 25 Apostolok 26 Apostolok 27 Apostolok 28Verse
Apostolok 15:1 Apostolok 15:2 Apostolok 15:3 Apostolok 15:4 Apostolok 15:5 Apostolok 15:6 Apostolok 15:7 Apostolok 15:8 Apostolok 15:9 Apostolok 15:10 Apostolok 15:11 Apostolok 15:12 Apostolok 15:13 Apostolok 15:14 Apostolok 15:15 Apostolok 15:16 Apostolok 15:17 Apostolok 15:18 Apostolok 15:19 Apostolok 15:20 Apostolok 15:21 Apostolok 15:22 Apostolok 15:23 Apostolok 15:24 Apostolok 15:25 Apostolok 15:26 Apostolok 15:27 Apostolok 15:28 Apostolok 15:29 Apostolok 15:30 Apostolok 15:31 Apostolok 15:32 Apostolok 15:33 Apostolok 15:34 Apostolok 15:35 Apostolok 15:36 Apostolok 15:37 Apostolok 15:38 Apostolok 15:39 Apostolok 15:40 Apostolok 15:41



Aposzto. 15:14 (KAR): Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott először az Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az ő nevének
Ez a mondat az lessonszekulumban, a jeruzsálemi zsinat után, Simeon keresztkérdéseit megvilágító rövid beszámoló: Isten terve, hogy a pogányok is részesedjenek a megváltás ígéretéből. A rész a hírvivő családban megfogalmazott történelmi közvetítést adja, amely szerint az idők teljességében Isten kiszélesíti szövetségét a nemzetek felé. A beszámoló összhangban áll az Ó- és Újszövetség közötti ígérettel, hogy az Isten neve minden nemzetektől hangzik majd.
Fő gondolatok
Három kapcsolódó gondolat
- A zsinat következtetései és a meghirdetett háttér arra mutat, hogy Isten kiválasztja a hivatalos útját a pogányok felé, akik a hitbe lépve részesei lesznek az egyetlen Testnek.
- Simeon beszámolójának hátterében ott van az ószövetségi ígéretek kibontakozása: a nemzetek is páskálva lesznek az Úr nevében.
- A keresztség és ünnepélyes felvétel nemzeti vonatkozását felülmúlja a Krisztusban megvalósuló megváltás eseménye — minden néphez szóló Isten kegyelme.
Kapcsolódó bibliai részek
Gyakorlati elmélkedés
Hogyan hat ránk ma Isten terve? A példázatból idézve megértjük, hogy nem kizárólag vallási előjogok alapján, hanem a hit által válunk az együvé tartozók közösségévé. A gyülekezet feladata ma is az, hogy befogadó legyen, és a szeretet által mutassa meg a nemzetek felé az Isten kegyelmét.
Összegző gondolat
A 15. fejezet ezt a történetet úgy zárja, hogy Isten már a kezdetekben nyitottnak mutatja a szövetség kapuit a pogányok felé. Simeon elbeszélése emlékeztet rá, hogy Isten hívása nem korlátozódik zsidó folytonosságra, hanem a megváltás teljessége minden nép részére elérhető az Úr kegyelmében.
Osztozott idézetek: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke műveiből a közontos megfogalmazások és a gondolatok beépítésre kerültek. Konklúziójuk szerint Isten maga kezdeményezi a népek felé való kinyílást, és a gyülekezet ezt szolgálja ki az evangélium terjesztésével. Az idézetek röviden: Henry a nemzetek közötti egység jegyében szemlélteti Isten végzését; Clarke hangsúlyozza a zsidó-keresztény egység kibővülését; Barnes a hit által való közösségképzést emeli ki. Megjegyzendő, hogy a szöveg az eredeti fordításokban is ezt a szélesedő tervet mutatja.
Végső összefoglaló: Isten terve nemcsak az egyéni üdvösségre korlátozódik, hanem a pogányok közösségébe is bevonja őket, így testesítve meg a szövetség örök jellegét a világ minden táján.