Efézusiek 2:20 (KAR) – Miért fontos ez a mondat?

E fejezetben Pál mély elismeréssel szakorosítja a hívők közösségének igei alapjait: a gyülekezet építésének szentségét úgy írja le, mint Krisztusban történő fölépítést. A „szegletkő maga Jézus Krisztus” kifejezés nem csupán jelkép, hanem megmutatja, hogy Isten üdvterve középpontban Jézus személye és munkája körül forog. Ez a vers ezért azért fontos, mert megvilágítja, hogy a hitetlenek felől is létezik egy közös alap, amelyre minden megváltott közösség ráépül: Krisztus a nézetek, a hit és az áhítat egységét adja.

Az eredeti környezet és fő üzenet

Pál Ephésusban leírja, hogy a zsidók és a pogányok között óriási különbség volt; „ugyanazon emberi családból” azonban Isten egy új közösséget alkotott. A szentek együttvándorlásában és a közös hitben mindenkinek része van. Az alapkövét az apostolok és próféták adták – azaz az apostoli tanítás és az ige szolgálata –, de valódi építőkövet, a templom szegletkővét, Jézus Krisztus adja. Ő a hit alapja és célja is egyben: benne számos prófétai ígép és az apostoli tanítás egységbe olvad.

A fő gondolat kifejtése

A templom—Isten népe—két nemzetségből, zsidókból és pogányokból álló közösség, szilárd és közös alapra áll. Ezen alapra építkezik a gyülekezet, amely nem emberi ügy, hanem Krisztustól kapott megszentelődés és összekötés. A szegletkő, vagyis Krisztus, jelzi azt a különleges, teremtő rendet, amelyben Isten egyetemes üdvözítő tervét valósítja meg. A szó szerinti képe: a fal szilárdságát adó fontos pont, amely köré minden más épül.

Két-több összefüggő téma a Szentírásban

• Őrá és általa épül a gyülekezet – Ábrahám ígéretei szerint az ígéret szaporodó népe egy közösségként fejlődik tovább (klézés: egyetemes üdvösség).
• Krisztus közvetítő szerepe – Istennel való közösség helyreállítása csak az Ő által lehetséges, aki betölti a törvényt és általában megnyitja az utat a pogányok számára is.

Kereszthivatkozások

Érdekes összefüggések segítik a megértést:

• Róma 11:17–24 – a pogányok ragadó. Megerősítés, hogy nem a saját érdem alapján kerülünk áldásba, hanem Krisztus, aki a közös alap. A hit kegyelmi ajándékával ragaszt minket össze.
• 1 Korintus 3:11 – „egyetlen építő”-Jézus Krisztusra való hivatkozás hangsúlyozása, amelyre mindenki építhet, mindegyik hívő feladata a közösség építése.
• Efézus 4:11–13 – az ajándékok az építés szolgálatára vannak adva, hogy egység legyen és a hit ismerete Obama-hoz vezessen.

Ezek a hivatkozások együtt mutatják: Isten terve a gyülekezet egységének és szellemi ébredésének kibontakoztatása Krisztus központúságában.

Gyakorlati elmélkedés

Nagyon gyakran úgy gondolunk a gyülekezetre, mint egy intézményre vagy gyülekezeti programokra. Itt azonban az alapnem a személyes hit és közösség Krisztusban. Ha Jézus a szegletkő, akkor minden más értelmet nyer, amikor a testvéri közösségben élő hit együttműködik vele. A közösség szeretete és a tanítás hitele egyaránt a szilárd építőkőre támaszkodik.

Rövid összegzés

A „kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén” kifejezés arra hív, hogy a gyülekezet Isten üdvtervének közös építője legyen: Jézus Krisztus, aki a szegletkő. Elegendő erő és értelmet ad a hitünknek, ha ezt az alapon állva élünk, hirdetjük az evangéliumot és szolgáljuk egymást.

Idézett röviden Matthew Henry, Albert Barnes vagy Adam Clarke megjegyzései közül csak az ezek közvetlen idézeteit tüntettük fel és hivatkozó jelleggel említjük, ha relevánsak. A kifejezés maga a közösség Krisztusban való egységét hangsúlyozza, amely nélkülözhetetlen az isteni terv megvalósításához.