Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Ézsaiás 1 Ézsaiás 2 Ézsaiás 3 Ézsaiás 4 Ézsaiás 5 Ézsaiás 6 Ézsaiás 7 Ézsaiás 8 Ézsaiás 9 Ézsaiás 10 Ézsaiás 11 Ézsaiás 12 Ézsaiás 13 Ézsaiás 14 Ézsaiás 15 Ézsaiás 16 Ézsaiás 17 Ézsaiás 18 Ézsaiás 19 Ézsaiás 20 Ézsaiás 21 Ézsaiás 22 Ézsaiás 23 Ézsaiás 24 Ézsaiás 25 Ézsaiás 26 Ézsaiás 27 Ézsaiás 28 Ézsaiás 29 Ézsaiás 30 Ézsaiás 31 Ézsaiás 32 Ézsaiás 33 Ézsaiás 34 Ézsaiás 35 Ézsaiás 36 Ézsaiás 37 Ézsaiás 38 Ézsaiás 39 Ézsaiás 40 Ézsaiás 41 Ézsaiás 42 Ézsaiás 43 Ézsaiás 44 Ézsaiás 45 Ézsaiás 46 Ézsaiás 47 Ézsaiás 48 Ézsaiás 49 Ézsaiás 50 Ézsaiás 51 Ézsaiás 52 Ézsaiás 53 Ézsaiás 54 Ézsaiás 55 Ézsaiás 56 Ézsaiás 57 Ézsaiás 58 Ézsaiás 59 Ézsaiás 60 Ézsaiás 61 Ézsaiás 62 Ézsaiás 63 Ézsaiás 64 Ézsaiás 65 Ézsaiás 66Verse
Ézsaiás 1:1 Ézsaiás 1:2 Ézsaiás 1:3 Ézsaiás 1:4 Ézsaiás 1:5 Ézsaiás 1:6 Ézsaiás 1:7 Ézsaiás 1:8 Ézsaiás 1:9 Ézsaiás 1:10 Ézsaiás 1:11 Ézsaiás 1:12 Ézsaiás 1:13 Ézsaiás 1:14 Ézsaiás 1:15 Ézsaiás 1:16 Ézsaiás 1:17 Ézsaiás 1:18 Ézsaiás 1:19 Ézsaiás 1:20 Ézsaiás 1:21 Ézsaiás 1:22 Ézsaiás 1:23 Ézsaiás 1:24 Ézsaiás 1:25 Ézsaiás 1:26 Ézsaiás 1:27 Ézsaiás 1:28 Ézsaiás 1:29 Ézsaiás 1:30 Ézsaiás 1:31



Ézsaiás 1:14 – KAR fordítású üzenet: Isten gyönyörködése a rosszhoz viszonyulva felszólal
A szöveg mai személyes üzenetet hordoz arról, hogy Isten ellene fordul az üdvtörvény felszólalásának. Nem csupán távolról ítélkezik, hanem a szertartásokhoz fűződő külsőségek mögött rejlő szívbeli közönyre mutat rá: a vallási rítusok, amelyek csak látszólagos odaadást mutatnak, terhessé válnak az Úr számára, ha az élet telén az igazság, az irgalom és a szociális igazság hiányzik. A próféta a nemzetet szembesíti: a halmozódó ünnepek és az egyéb Jeremiás-sorozatokban említett szertartások túlzásai kioltják a szeretet és a cselekvő szentség lényegét.
A literális és kontextuális keret
Ézsaiás könyvének 1. fejezete a királyi hatalom és a vallási szertartások korában szól: Isten követelése a társadalmi igazságosság, a szegények védelme és a bűnbánó, hitből fakadó cselekedetek. A 14. vers panasz az ünnepek és holdzünék (Újholdak) elér/vetése felett: a nemzet központjában álló vallási gyakorlatok nyomasztó terhet jelentettek a mennyeire, mert a szív nem válik megújuló hiteles életművé, csak a külső jelzések maradnak.
Teológiai jelentőség
A próféta szava érzékelteti, hogy Isten nem elégedett a teremtmények látszólagos hitével, hanem a belső tisztaságot és igazságosságot kívánja meg. A vallási ünnepek rendje akkor is üdvöst ad, ha nincs szociális és erkölcsi tartalom. Így a szentírók szerint a liturgia és a mindennapi élet összhangban kell legyen: a szív melege, a jogtalanság elleni fellépés, az irgalom gyakorlása és az együttérzés a társakkal való bánásmódban az istentisztelet valódi arca. A gyülekezet bagolyában nem elég a rítus.
Következtetések és kapcsolatok a Szentírásban
Két-három fontos összekapcsolás:
Rövid magyarázat ezekről a kapcsolódásokról: a lélekben megújuló hiten alapuló istentisztelet mélyebb értelmet nyer, mint a külsőségek radenője; a társadalmi igazságosság és a könnyek nélküli könyörgés együtt jár a megtéréssel.
Kérdések elmélkedésre
Összegzés
A KAR 1:14 a vallási formák mögött rejtőző szívbeli közönyre hívja fel a figyelmet. Isten gyötrő haragja a megkövetelt belső megújulásra mutat rá: a hit hiteles kiáradása a társadalmi igazságosságban és szeretetben nyilvánul meg. Említett közösségi kontextusban is ezt a követelményt hordozza a próféta, hogy a felelősségtudat és az együttérzés cselekedetekben is megvalósuljon.
Kimondott idézetek a hagyományos kommentáriumokból: Matthew Henry és Adam Clarke gyűjtéseiből ehhez a részhez gyakran idézett megfogalmazások a belső megtérés és a külső vallási gyakorlat összefüggéseiről szólnak. E szöveg kapcsán idézett rövid részletek: Henry szerint a »külső vallás« nélkülözheti a belső áhítatot; Clarke kiemeli, hogy Isten gyötrő elutasítása jelzi: a szövetségi lordoka nem fogadja el a lelkületet nélküli szolgálatot. Ezeket a tömör értelmezéseket megjegyzésként idézzük: a pontos szövegek attól függően változhatnak, hogy milyen kiadásokat tekintünk alapnak.