Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJób 29:19 Az igevers magyarázata
Jób 29:19 Az igevers jelentése és magyarázata
Gyökerem a víznek nyitva lesz, és ágamon hál meg a harmat.
Jób 29:19 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Jób 29:19 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Zsoltárok 1:3 (KAR) »
És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.

Jeremiás 17:8 (KAR) »
Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, a mely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hõség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendõben nem retteg, sem a gyümölcsözéstõl meg nem szûnik.

Miért fontos ez a vers (Jób 29:19, KAR)
Egyetlen sorban Jób helyreállított természetének és mély gyökereinek képe idézi meg a remény és a birtoklott béke bizonyságát. Miközben Jób szivében véres küzdelem dúlt, e versek azt mutatják, hogy a szenvedés dacára is megvan az életben maradás és az életerő forrása: a belső, szilárd kapcsolat Istennel, amely a köszöntő harmat és a víz meghódításával összefügg. A vers anyaga a megújulás vágyát és a meglévő, mély gyökerekkel járó hitet állítja a középpontba.
Röviden az eredeti környezetről
A Jób könyvében Jób beszámol a korábbiaról: mikor volt az életének viruló és termékeny időszaka, miként tűntek fel előtte a források és a derűs életszínpadok. Itt a ködös tapasztalat után beszéli meg a belső életének stabilitását: gyökerei a vízre és harmatra támaszkodnak, vagyis Isten állandó gondoskodására és a megújuló kegyelemre. A szóképek a termékenységet és a külső élet színeit jelölik: a víz és a harmat jelöli az isteni áldást és megújulást.
A fő üzenet összegezve
Jób kijelenti, hogy talajt és erőt ad a belső életről a kegyelem. Ha gyökerei a vízhez kapcsolódnak, akkor a növény életben marad és megújul, még a legzordabb körülmények között is. Ez a hit és Isten közelsége, amely a hit lehetőségeit életre kelti a remény nélküli időszakokban is.
Központi témák, amelyek kísérik ezt a jóslatot
Hivatkozások és összefüggések
1) Zsoltárok 1:3 – A folyóhoz hasonlóan áll a volt igaz. A kölcsönhatás a gyökerek és a víz-gyökér viszonyban nyer értelmet: a belső életből fakad a külső eredmény.
2) Jeremiás 17:7–8 – A hősorsú ember a hitben áll, miközben a sivatagban is marad, mert gyökerei élő vízhez kapcsolódnak. A belső hűség a külső szárazságot felülmúlja.
3) János 4:14 – A hazatérés szeretet révén fakad, amely a megújulás forrása; a lélek képes megélni a víztől és harmattól.
Kis összegzés a korábbi tanítások alapján
Keresztényszónak megfontolt üzenete, amely egyrészt Jób személyes tapasztalataiban gyökerezik, másrészt az ígéret: Isten jelenléte és kegyelme által a belső élet megerősödik, és a külső körülmények ellenére is képes megújulni. A kommentátorok szerint ez a kép nem csupán földi termékenység, hanem a hit örök bizonyossága is, amely Isten előtt tartja fenn az életet.
Befejező elmélkedés
Váljunk olyanokká, akik gyökereinket a vízhez és a harmathoz tudjuk kötni: a nap minden szakában legyen bennünk a növekedés és a megújulás reménye. Isten gondoskodó jelenlétében a hívő nem csak túléli a vihart, hanem hajnalt hozó lelki megújulást is tapasztal.
Rövid ajánlott olvasmányok
Megjegyzés: A tanulmányban közölt idézetek az alábbi public-domain szerzőktől merítenek: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke kommentárjaiból, továbbá más közismert, szabadon felhasználható public domain hagyományból.