Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
János 10:1 János 10:2 János 10:3 János 10:4 János 10:5 János 10:6 János 10:7 János 10:8 János 10:9 János 10:10 János 10:11 János 10:12 János 10:13 János 10:14 János 10:15 János 10:16 János 10:17 János 10:18 János 10:19 János 10:20 János 10:21 János 10:22 János 10:23 János 10:24 János 10:25 János 10:26 János 10:27 János 10:28 János 10:29 János 10:30 János 10:31 János 10:32 János 10:33 János 10:34 János 10:35 János 10:36 János 10:37 János 10:38 János 10:39 János 10:40 János 10:41 János 10:42



János 10:5 – Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját
A János 10-ben Jézus a jó pásztor képével mutatja be a földi és a mennyei gyülekezet közötti viszonyt. A kapukép és a rabló kifejezések mögött az isteni vezetés és a hamis társaságok közötti különbség áll. Ebben a versben a tanítványok felismerik a jó pásztor hangját és nem követik a idegent, amely hangsúlyozza a személyes reformaságot a hitben: a vezető felismerése, a közösség hűsége és a bizalom alapja az isteni hatásnak. A KAR fordításában így hangzik: „Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak attól: mert nem ismerik az idegenek hangját.”
Verskörkép a fejezetben
A fejezet legfőbb üzenete Isten nyilvános juhai közötti bizalom és a külső eltévelyedés elleni védelem. Jézus a jó pásztorként ismerhető fel a maga juhai által, akik ismerik a hangját, és követik őt. A hangsúly ezen a konkrét versen: a megkülönböztetés képessége – a juhok felismerik a jó pásztor hangját, és idegent nem engednek közel magukhoz, mert a szívük és füleik már a pásztor szavára vannak ráhangolva.
Fő szentelési tanulságok
Hasonlítások a Szentírásban
- A János 10:4–5 szakaszban a juhok az ismerős hang alapján követik a pásztort; ezzel összevethető Máté 7:15–16, amelyben a hamis prófétáknak is megvan a látványos külső jellege, de a gyümölcsük alapján ismerhetők fel. A párhuzam rámutat a felismerés és a hitbeli útmutatás fontosságára.
- Ezzel összhangban 1 János 4:1 szól a prófétai hamisságok megkülönböztetéséről; a hívőket bátorítja, hogy a szellem által értsék meg az isteni hangot a szentírás fényében.
Gyakorlati alkalmazás
Gyakorlati következtetések: ismerd meg Jézus hangját a napi imában és igeolvasásban, hogy a lelki hallás érzékennyé váljon; kerüld a hamis tanításokat és a zavaros hatásokat; a közösségben tartsd a fókuszt arra a vezetőre, aki által a Jézus Az Úr, a jó pásztor hangja szól. A világi zajok között is maradj a hallás nyugalmában, hogy a lélek hajója ne sodródjon el a pásztor hangja nélkül.
Keresztény összekapcsolások
- János 10:27: Jézus magyarázza, hogy a juhok hallgatnak a hangjára és követik őt. Ez a személyes viszony a pásztor és a nyáj között.
- János 14:6: Jézus mint az út, az igazság és az élet; a gyülekezet csak akkor képes megkülönböztetni az idegent, ha feltárul a bensőI közvetlen kapcsolat a Megváltóval.
- Zsoltárok 23: a jó pásztor képének megerősítése a gondoskodó és vezető szeretetben.
Összegzés
A János 10:5 arra figyelmeztet, hogy a hit útján a hallás és a megkülönböztetés képessége elengedhetetlen. A juhok már a pásztor hangjára gerjednek, és idegent nem követnek — mert meg vannak győződve a jó pásztor ismeretéről és szeretetéről. A keresztény közösség belső hallása és hűsége a tanításhoz stabil védelmet ad a zavaró vagy hamis befolyás ellen.
Matthew Henry megfogalmazta, hogy a Krisztus-nyáj hűsége attól függ, hogy ismeri-e a vezető hangját; az idegen a hamis tanítások és félrevezető befolyások metaforája. Albert Barnes hangsúlyozza a személyes megismerés fontosságát Isten szavának hallgatásában. Adam Clarke kiemeli, hogy a „hang” itt vezetői hívást és tekintélyt jelent; a juhok ennek a tekintélynek a felismerése nélkül nem követték volna a pásztort.