Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJózsué 1:14 Az igevers magyarázata
Józsué 1:14 Az igevers jelentése és magyarázata
Feleségeitek, gyermekeitek és barmaitok maradjanak e földön, a melyet adott néktek Mózes a Jordánon túl; ti pedig fegyveres kézzel menjetek át atyátokfiai elõtt, mindnyájan, a kik közületek erõs vitézek, és segéljétek meg õket;
Józsué 1:14 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Józsué 1:14 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

2 Mózes 13:18 (KAR) »
Kerülõ úton vezeté azért Isten a népet, a veres tenger pusztájának útján; és fölfegyverkezve jövének ki Izráel fiai Égyiptom földérõl.

5 Mózes 20:8 (KAR) »
Még tovább is szóljanak az elõljárók a néphez, és ezt mondják: Kicsoda olyan férfi, a ki félénk és lágy szívû? Menjen el, és térjen vissza az õ házába, hogy az õ atyjafiainak szíve úgy meg ne olvadjon, mint az õ szíve.

Jelenések 17:4 (KAR) »
Öltözött vala pedig az asszony bíborba és skárlátba, és megékesíttetett vala aranynyal és drágakõvel és gyöngyökkel, kezében egy aranypohár vala, tele útálatosságokkal és az õ paráznaságának tisztátalanságával,
Józsué 1:14 – Rövid értelmezés
A szöveg így rendelkezik: a Jordán túlsó partján maradjanak a családok, míg a nép fegyverben vonul a katonai műveletek élére. A hangsúly nem menekülés vagy elhagyás, hanem a közösségi kötelesség és testvéri támogatás egyszerre történő fenntartása. A férfiak feladata a harc és a terület elfoglalása, de a családok és állatok gondoskodásáról sem szabad megfeledkezni; az élet minden oldalát, a szituáció összetettségét tükrözi ez a parancs.
Háttér és összefüggés
Józsué 1–2. fejezetében Isten mint követőinek vezetője ad Törvényt és útmutatást a megújuló népnek. A Jordánon túli terület meghódítása közvetlenen Izrael újraegyesítésének és az ígéret honosításának feladata. Az idézett parancs különösen hangsúlyozza a közösség sokrétű feladatát: a hadsereg mozgósítása mellett a családok nyugalma és az állatok védelme is szükséges. Ez a kettősség azóta is tanítás: az aktív hit gyakorlása és a felelősségvállalás minden oldalról összekapcsolódik.
interpretációs megfigyelések
2–3 releváns összekapcsolás
rövid, tematikus összegzés
Józsué 1:14 azt hangsúlyozza, hogy a hívő közösség útját a családok és a harcosok együttműködése adja: az Istentől kapott ígéret útján nemcsak a föld megszerzése fontos, hanem a szeretet és felelősség egysége is a mindennapokban.
irányadó gondolatok és gyakorlati vonatkozások
kereszthivatkozások és rövid magyarázat
1) Példabeszédek vagy Törvénykönyvi példák a közösségi szolgálatról: a hit nem csupán hívő személyes állásfoglalása, hanem a közösségben vállalt felelősség is.
2) Jósua 1:6 – Isten ígéretének megerősítése a bátorságra és erőre. Ennek összhangja a parancsban foglalt fegyveres készülődéssel és a családi kötelék megőrzésével.
3) Dániel 3 vagy 6 szövegei példázzák, hogy hívők egyszerre teljesítik küldetésüket és őrzik a közösséget a nehéz időkben.
Megjegyzés a szövegből idézett nyers formákról: A kiválasztott vallási közvetítői értelmezések szerint a fordítás hangsúlyozza a „közösségvédelmet” és a „fegyveres indulást” egyaránt—ezek egyidejű quezt jelentik, és nem felcserélhetőek.