Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Józsué 13:1 Józsué 13:2 Józsué 13:3 Józsué 13:4 Józsué 13:5 Józsué 13:6 Józsué 13:7 Józsué 13:8 Józsué 13:9 Józsué 13:10 Józsué 13:11 Józsué 13:12 Józsué 13:13 Józsué 13:14 Józsué 13:15 Józsué 13:16 Józsué 13:17 Józsué 13:18 Józsué 13:19 Józsué 13:20 Józsué 13:21 Józsué 13:22 Józsué 13:23 Józsué 13:24 Józsué 13:25 Józsué 13:26 Józsué 13:27 Józsué 13:28 Józsué 13:29 Józsué 13:30 Józsué 13:31 Józsué 13:32 Józsué 13:33



Józsué 13:25 – KAR fordításban
Áttekintő összegzés: A fejezet gyakran a föld megosztásának részletezésével foglalkozik, és a 13. fejezet különösen Jozsué életének késői szakaszát, valamint az ország határainak korábbi nemzetek felé húzódó részét érinti. A 25. vers a Levián és a többi nemzet földjével kapcsolatos területek megnevezésével zárul: az õ határuk Jaázer és Gileádnak minden városa és az Ammon fiai földjének fele Aróerig, a mely Rabba felett van. Itt a földrajzi részletek hangsúlyozzák Isten népének öröklődő kellékeit és a határok szilárd meghatározását Isten igéje szerint.
A vers szövegkörnyezetben
Józsué 13:25 a földhöz tartozó határok pontos meghatározásáról szól, amikor Izráel megkapja a tizenharmadik fejezetben a földterületek maradékát. A szöveg a korábbi harcok és megáldások után mutatja meg, hogy Isten elrendelte, minden törzsi területet saját birtokként fog kapni, és e birtokok végső kijelölése hozzátartozik az ígéret betelítéséhez. A vers a határaikat jelzi: Jaázer és Gileád városai, valamint az Ammon fiai földjének fele Aróerig Rabba felett.
Fő tanulság
A szöveg a hiteles földöröklés közvetlen nyilvánvaló jele: Isten gondoskodó hűségének és rendjének megerősítése. A határok pontos megadása tanúbizonyság arról, hogy Isten gondoskodik népe öröklési jogairól, és hogy a zeluk helyes és igazságos elosztása az isteni szándék része. Ennek üzenete szerint Isten elrendelte, hogy a közösség minden tagja és törzse látható módon részesedjen az ígéret földjéből, megőrizve a társadalmi rendet és a közösségi felelősséget.
Kapcsolódó igei összefüggések
Magyarázat a kapcsolódó részekhez: Mindhárom szöveg ugyanazt a tematikát járja körül: Isten hűsége és a nép hűsége a foglalt földdel szemben, a rend és igazság megőrzése a közösség életében, és a határok kijelölése, mint az ígéret bízó és fenntartó eleme.
Gyakorlati alkalmazás
Józsué 13:25 emlékeztet arra, hogy Isten gondoskodása nem csupán nagy eszméket jelent, hanem konkrét, mindennapi területeket és felelősségeket is. A mai olvasónak érdemes felismernie, hogy Isten rendje a közösség javát szolgálja, legyen szó fizikai területek megosztásáról vagy személyes képességek, ajándékok és feladatok kiosztásáról. A hitben megegyezett, tisztességes és igazságos elosztásra törekvés – legyen az anyagi, időbeli vagy érzelmi befektetés – Isten akaratának része lehet.
Rövid összefoglaló
A vers a földhöz jutás konkrét határainak megnevezésével zárja Józsué 13. fejezetét, hangsúlyozva Isten hűségét és a közösség felelősségét a földöröklésben. A bibliai példák és a közös tanítás egyaránt mutatják, hogy az ígéret végrehajtása nem csupán ígéret marad, hanem rend, igazság és közösségi felelősség formájában manifesztálódik.
Megjegyzés a felhasznált klasszikus kommentárokból: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke idéző megjegyzései a határok és az ígéret végrehajtásának összefüggéseire vonatkoznak; konkrét rövid idézeteket az alábbiakban hozzájárulóan jelzem.