Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Bírák 1:1 Bírák 1:2 Bírák 1:3 Bírák 1:4 Bírák 1:5 Bírák 1:6 Bírák 1:7 Bírák 1:8 Bírák 1:9 Bírák 1:10 Bírák 1:11 Bírák 1:12 Bírák 1:13 Bírák 1:14 Bírák 1:15 Bírák 1:16 Bírák 1:17 Bírák 1:18 Bírák 1:19 Bírák 1:20 Bírák 1:21 Bírák 1:22 Bírák 1:23 Bírák 1:24 Bírák 1:25 Bírák 1:26 Bírák 1:27 Bírák 1:28 Bírák 1:29 Bírák 1:30 Bírák 1:31 Bírák 1:32 Bírák 1:33 Bírák 1:34 Bírák 1:35 Bírák 1:36


Fő értelmező gondolat
A Bírák 1:11 Krisztus előtti történetvilágában Debir megszerzésének részlete a Törvénykönyvi ígéret megvalósulásának dramáját mutatja: az izraelita törzsek törekvése a kánaánita föld birtokba vételére nem csupán földrajzi, hanem identitás- és isteni hívás kérdése is. Debir lakóinak kiűzése jelzi az ígéret földjébe vetett hitet és Isten kegyelmének munkálkodását a nép felé, miközben Kirjáth-Szefer korábbi neve jelzi a megtisztulás és a múlt megemlékezését.
I. Irodalmi és történeti kontextus
Ez a mondat a bírák könyvében a földhöz ragaszkodó nemzetségek frontvonalát mutatja be az izraeli honfoglalás korában. Debir terve és annak megvédése a törzsi konkordancia része: a honfoglaló nép útját befolyásolja az ellenséges erőkkel szembeni harc és a föld birtoklásának politikai kontextusa. Debir neve – Kirjáth-Szefer – emlékeztet a város múltjára és a nép történelmi megrekedtségére is, amelyet az új isteni ígéret fényében át kell formálni.
II. Teológiai jelentőség
A leírás hangsúlyozza Isten ígéretének központi fontosságát: az Izráel megállapodott országként éli meg a földet, amelyet az Úr ígért Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak. A Debir-ügy rávilágít arra, hogy a békés, jogos birtoklás a személyes hit és a közösségi hűség eredménye. A népnek meg kell adni a példát a szent megszentelésre és a környező népek elleni határozott fellépésre, miközben Isten segítségére támaszkodik.
III. Kapcsolatok a Szentírásban
- 1 Mózes 12–13: Isten ígéreteinek kezdete és a föld jelenése – a földhöz kötött hívás kezdeti szakaszai.
- Józsué 15: Bevégzett földhöz kötött területek és városok visszaszerzése – párhuzam az Izrael történetének későbbi fejezeteivel.
- Nemzetségek közti határvonal és lelki harc: a hívő közösség harci összhangja és az engedelmesség fontossága.
Kommentárként kiemelhető, hogy a helyenként régi nevű városok és átépített uradalmak nevei a múlt emlékeit és a későbbi identitást ajándékozzák a népnek.
IV. Gondolatok visszacsatolásra
Gondolatfelvetések: Miben nyilvánul meg a hűség a földek birtoklásában és a szent harcban? Milyen magasztos mintázat mutatkozik Isten hűségében, amikor a nép újra és újra megkísérteti magát a hívő életmód felé?
V. Rövid összegzés
Debir elfoglalása a Vízválasztó térségben tükrözi Izrael hitbeli vízióját: az Úr ígérete szerint jutnak előre, miközben múltjuk emlékét megőrzik. A város neveinek megőrzése és megnevezése a történeti identitásra hív figyelmet: Isten kegyelme és hűsége mindenkor jelen van, ha a nép engedelmességgel reagál.
Keresztutak és rövid kapcsolatok
Keresztutak:
Hivatkozások rövid értelmezéssel: a Szentírás összehasonlító perspektívái szerint a föld birtoklása mint istentiszteleti tett jelenik meg, és a múlt emlékeivel együtt ad közösségi identitást.
Megjegyzés a szerzők idézeteiről: a szöveg sajátosságának megértéséhez Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke kommentárjaiból származó tömör megjegyzések integrálhatók. A konkrét idézetek röviden, csak ha pontosan rendelkezésre állnak, kerülnek be említésre a nyomtatott jelenésekben.