Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
3 Mózes 15:1 3 Mózes 15:2 3 Mózes 15:3 3 Mózes 15:4 3 Mózes 15:5 3 Mózes 15:6 3 Mózes 15:7 3 Mózes 15:8 3 Mózes 15:9 3 Mózes 15:10 3 Mózes 15:11 3 Mózes 15:12 3 Mózes 15:13 3 Mózes 15:14 3 Mózes 15:15 3 Mózes 15:16 3 Mózes 15:17 3 Mózes 15:18 3 Mózes 15:19 3 Mózes 15:20 3 Mózes 15:21 3 Mózes 15:22 3 Mózes 15:23 3 Mózes 15:24 3 Mózes 15:25 3 Mózes 15:26 3 Mózes 15:27 3 Mózes 15:28 3 Mózes 15:29 3 Mózes 15:30 3 Mózes 15:31 3 Mózes 15:32 3 Mózes 15:33



KAR fordítású 3 Mózes 15:5 – fő interpretív pont
A vers lényege, hogy a higiéniai és rituális tisztaság kérdését az élet rendjébe illeszti: valaki érintése vagy érintett legyen után a házon belül, az illető ágyát érintő tisztátalanság jelzi, hogy a higiénia csak a közösség és Isten jelenlétének rendje szerint érvényes. A törvény egyértelműen megkülönbözteti a testi állapotok következményeit, és a közösségi viszonyokban szükséges tisztaság felé irányítja a népet.
Könyvkörnyezet ( literary context )
3 Mózes 15 olyan fejezet, amely a testi tisztaság és a rituális érintkezés szabályait taglalja. A 15. fejezet egészében a test folyamatok által okozott tisztátalanságokkal foglalkozik: mely testváltozások, váladékok és más testi állapotok hoznak „tisztátalanságot”, és mikor szabad a közösségbe visszatérni. A szó szerinti rendelet arra figyelmeztet, hogy a rend és a tisztatartás minden részletben tükrözi Isten szentségét és a közösséghez való viszonyunk rendjét.
Teológiai jelentőség
A tisztátalanság és a tisztaság fogalma kettős: egyrészt higiéniai szükségletek, másrészt szent közösség fenntartása. A 3 Mózes 15:5 tanítása azt mutatja, hogy a közösségi létben a szentség integrálódik a mindennapi életelemekbe: a kézről a szemre, a testtel érintkező dolgokra terjedően. A tisztaság nem csak fizikai állapot, hanem szimbolikus viszony Istenhez és a vele való közösséghez. Ez a narratívát átívelő elv írja le, hogy ritkán lehet az ember érintése és kapcsolatai nélkül tisztának maradni, de Isten parancsa a közösség védelme és a szentség fenntartása érdekében szolgál.
Keresztmetszetek az Írásban
Hivatkozási pontok a Szentírásban: a tisztaság és a tisztátalanság dilemmái a törvénykönyvben (pl. 3 Mózes 11–15, 2 Mózes 19), a lelkületi tisztaság és közösség védelme pedig a prófétai hangulatban és Jézus idejében értelmeződik, amikor a belső tisztaság kerül előtérbe.
Gondolatok a vizsgálatra
Összefoglaló és gyakorlati értelmezés
Ez a versekör a közösségi rend és Isten szentségének összhangjára hívja fel a figyelmet. A „mossa meg a ruháit, és mosódjék meg vízben, és tisztátalan legyen estvéig” kifejezés hangsúlyozza, hogy a higiénia és a tisztaság átmeneti állapotok, melyek visszavezetik az embereket a helyes közösségi rendbe. A szent közösség fenntartása érdekében fontos, hogy legyenek törvények a testi állapotok és a tisztaság közti összefüggésben.
Hivatkozások a hagyományos kommentárokból
Matthew Henry (KÁR stílusú megközelítésben): a tisztaság és a közösséghez való visszatérés összefüggéseit úgy mutatja be, hogy a koszos helyzetek megelőzik a közösség szentségének felbomlását. Albert Barnes és Adam Clarke közvetítései hasonlóan hangsúlyozzák, hogy a rendelet célja a közösség egészségének megőrzése és a szent rend tisztelete.
Megjegyzés: A szövegrész exact idézetei Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke kivonataiból származó rövid idézetekként kerülhetnek bemutatásra. A pontos idézetek szükség szerint hozzáadhatók a kiadványokban.