Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Márk 12:1 Márk 12:2 Márk 12:3 Márk 12:4 Márk 12:5 Márk 12:6 Márk 12:7 Márk 12:8 Márk 12:9 Márk 12:10 Márk 12:11 Márk 12:12 Márk 12:13 Márk 12:14 Márk 12:15 Márk 12:16 Márk 12:17 Márk 12:18 Márk 12:19 Márk 12:20 Márk 12:21 Márk 12:22 Márk 12:23 Márk 12:24 Márk 12:25 Márk 12:26 Márk 12:27 Márk 12:28 Márk 12:29 Márk 12:30 Márk 12:31 Márk 12:32 Márk 12:33 Márk 12:34 Márk 12:35 Márk 12:36 Márk 12:37 Márk 12:38 Márk 12:39 Márk 12:40 Márk 12:41 Márk 12:42 Márk 12:43 Márk 12:44



Márk 12:29 – „Halljad Izráel: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.” (KAR)
Márk evangéliumában Jézus egy elsőbbségi kérdésre válaszolva összegzi a zsidó hit egyik alaptételét. A fejedelem szócsövek között felmerülő tépelődés után Jézus meghallgatja a farizeusok és írástudók közvetlen közelében feltett kérdést, majd azonnal az egy Istenhez és szolgálatához intézett felismerést emeli ki. Ebben a jelenetben a törvény centrai mozzanata – szeretet és engedelmesség az egyetlen Istenhez – kerül előtérbe. A mondat lényegében a vallási élet minden törekvésének alapját adja: Isten egy, akihez hívott a nép, és akinek igéje meghatározza a hívő élet minden részletét.
Mi Istenről szól a szöveg?
Jézus az egy Isten monoteizmusát közvetíti a hallgatóinak: Isten — az Úr — egy és egyetlen. Ez nem csupán filozófiai kijelentés, hanem gyakorlati útmutatás is. Az üzenet szerint a hívő ember élete összhangban kell legyen e megismeréssel: Isten minden tevékenység középpontjába kerül, és tőle jön a törvény értelmezése.
Fontos szavak és képek
„Halljad Izráel” felállítja a párbeszéd etikai alapját: a hallgatás és a megértés összekapcsolása a hitből fakadó engedelmességgel. „Az Úr, a mi Istenünk egy Úr” hangsúlyozza a szövetségi kapcsolat exkluzív jellegét: egyetlen Urunk van, és csak hozzá tartozik a teljes életkészlet. A kijelentés nem csupán hitbeli tartalom, hanem az összes kapcsolat és közösség alapja: Isten legyen az egyetlen Ura a szívnek és a közösségnek is.
Hasonló gondolatokat közreadó kommentárok
Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke egyaránt hangsúlyozzák, hogy a parancsolatok központi összekötő ereje a monoteizmus és az élet egysége. Henry szerint a törvény minden részét a szeretet köti össze, mert a szeretet Istenhez vezet és az Ő egységét tükrözi. Barnes rámutat arra, hogy a „kihez tartozás” mélyebb elkötelezettséget követel meg a szívben, mint a külső vallási cselekedetek. Clarke pedig úgy értelmezi, hogy az első és legfontosabb parancs kijelöli a hit útját: Isten megismerése és tisztelete alakítja a többi parancs megértését és betartását. (Megemlítés a három kommentárból: Henry idézetére nincs közvetlen teljes szöveg, csak általános értelmezés; Barnes és Clarke hangsúlyait szintén általános megfogalmazásként idézik.)
Keresztény összefüggések
Röviden: a törvény lényege nem csak szabályok gyűjteménye, hanem az Istennel való személyes viszony, amely megújítja a közösség és az egyéni élet irányát.
Jelenkori alkalmazás
Hogyan élhetünk ma ennek fényében?
Megjegyzés: A szöveg rövid volta ellenére is kinyilatkoztatja Isten lényegét és az ember felelősségét: a hit középpontja az egyedülálló Isten ismerete és imádása.