Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Zsoltárok 1 Zsoltárok 2 Zsoltárok 3 Zsoltárok 4 Zsoltárok 5 Zsoltárok 6 Zsoltárok 7 Zsoltárok 8 Zsoltárok 9 Zsoltárok 10 Zsoltárok 11 Zsoltárok 12 Zsoltárok 13 Zsoltárok 14 Zsoltárok 15 Zsoltárok 16 Zsoltárok 17 Zsoltárok 18 Zsoltárok 19 Zsoltárok 20 Zsoltárok 21 Zsoltárok 22 Zsoltárok 23 Zsoltárok 24 Zsoltárok 25 Zsoltárok 26 Zsoltárok 27 Zsoltárok 28 Zsoltárok 29 Zsoltárok 30 Zsoltárok 31 Zsoltárok 32 Zsoltárok 33 Zsoltárok 34 Zsoltárok 35 Zsoltárok 36 Zsoltárok 37 Zsoltárok 38 Zsoltárok 39 Zsoltárok 40 Zsoltárok 41 Zsoltárok 42 Zsoltárok 43 Zsoltárok 44 Zsoltárok 45 Zsoltárok 46 Zsoltárok 47 Zsoltárok 48 Zsoltárok 49 Zsoltárok 50 Zsoltárok 51 Zsoltárok 52 Zsoltárok 53 Zsoltárok 54 Zsoltárok 55 Zsoltárok 56 Zsoltárok 57 Zsoltárok 58 Zsoltárok 59 Zsoltárok 60 Zsoltárok 61 Zsoltárok 62 Zsoltárok 63 Zsoltárok 64 Zsoltárok 65 Zsoltárok 66 Zsoltárok 67 Zsoltárok 68 Zsoltárok 69 Zsoltárok 70 Zsoltárok 71 Zsoltárok 72 Zsoltárok 73 Zsoltárok 74 Zsoltárok 75 Zsoltárok 76 Zsoltárok 77 Zsoltárok 78 Zsoltárok 79 Zsoltárok 80 Zsoltárok 81 Zsoltárok 82 Zsoltárok 83 Zsoltárok 84 Zsoltárok 85 Zsoltárok 86 Zsoltárok 87 Zsoltárok 88 Zsoltárok 89 Zsoltárok 90 Zsoltárok 91 Zsoltárok 92 Zsoltárok 93 Zsoltárok 94 Zsoltárok 95 Zsoltárok 96 Zsoltárok 97 Zsoltárok 98 Zsoltárok 99 Zsoltárok 100 Zsoltárok 101 Zsoltárok 102 Zsoltárok 103 Zsoltárok 104 Zsoltárok 105 Zsoltárok 106 Zsoltárok 107 Zsoltárok 108 Zsoltárok 109 Zsoltárok 110 Zsoltárok 111 Zsoltárok 112 Zsoltárok 113 Zsoltárok 114 Zsoltárok 115 Zsoltárok 116 Zsoltárok 117 Zsoltárok 118 Zsoltárok 119 Zsoltárok 120 Zsoltárok 121 Zsoltárok 122 Zsoltárok 123 Zsoltárok 124 Zsoltárok 125 Zsoltárok 126 Zsoltárok 127 Zsoltárok 128 Zsoltárok 129 Zsoltárok 130 Zsoltárok 131 Zsoltárok 132 Zsoltárok 133 Zsoltárok 134 Zsoltárok 135 Zsoltárok 136 Zsoltárok 137 Zsoltárok 138 Zsoltárok 139 Zsoltárok 140 Zsoltárok 141 Zsoltárok 142 Zsoltárok 143 Zsoltárok 144 Zsoltárok 145 Zsoltárok 146 Zsoltárok 147 Zsoltárok 148 Zsoltárok 149 Zsoltárok 150Verse
Zsoltárok 116:1 Zsoltárok 116:2 Zsoltárok 116:3 Zsoltárok 116:4 Zsoltárok 116:5 Zsoltárok 116:6 Zsoltárok 116:7 Zsoltárok 116:8 Zsoltárok 116:9 Zsoltárok 116:10 Zsoltárok 116:11 Zsoltárok 116:12 Zsoltárok 116:13 Zsoltárok 116:14 Zsoltárok 116:15 Zsoltárok 116:16 Zsoltárok 116:17 Zsoltárok 116:18 Zsoltárok 116:19
Zsoltárok 116:14 (KAR) – „Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az õ egész népe elõtt.”
A zsoltár ezen a részen közelben a szenvedésből való megszabadulás után fejezi ki a hívő háláját és elköteleződését. A költő megköszönő felkiáltása egy nyílt, közösségre irányuló hitvallás: amit az Úrhoz fűzött fogadást tehet, azt nyilvánosan is vállalja, nemcsak a magán zsoltárok médiumában, hanem az egész nép előtt is. Ez a kifejezés hangsúlyozza a hitéleti kötöttséget, amelyet Isten kegyelme életre keltett, és amelyet közösségi tanúságtétel formájában kell megvallani.
A központi jelentés
A vers a megtapasztalt kegyelem nyomán adja a hívő szív megnyilatkozását: a megszabadulás öröme nem privát ajándék, hanem közösségi tanúság. A hívő tudatosan vállalja, hogy hangsúlyos szóval és világos kijelentéssel vallást tesz az Úr iránti hűségéről, s ezt az egészet az egész gyülekezet előtt teszi. A hangsúly az engedelmességi szándék publicitását jelzi: a megtapasztalás következményeként vállalja, hogy Isten útját mások elé tárja, bátorítva őket a hitre és bizalomra.
Két-három kulcsfontosságú téma
Kapcsolódó igehelyek
- 2Móz 19:9: a közeledő közösség és Isten színe előtt vállalt kötelezettség hangsúlya. - Zsoltár 40:9-10: a korábbi megtapasztalás nyilvános megvallása és Isten dicsérete. - Péld 27:17: a közösség erősödése a tanúságtételből fakadó buzgóságból adódik.
Gyakorlati elmélkedés
Gondolkodjunk el, hogyan tudjuk a kegyelem adományát nyilvánosan is megvallani a mindennapokban: közösségi bizonyságtétel formájában, egymás buzdításaként és az Isten iránti hűség erejének megosztásában. A nyílt fogadalom nem jogosítvány a büszkeségre, hanem felelősség: élni azt, amit Isten eddig adott.
Záró összegzés
A vers a megtapasztalt kegyelem nyomán kialakuló elköteleződés közösségi dimenzióját emeli ki. A hívő nemcsak belső könnyebbségre ad magát, hanem az egész nép előtt vállal tanúskodást, hogy Isten legyen megcsodált és dicsért a közösségben. Így válik egy személyes csoda gyülekezeti bizonysággá.
Public domain szerzői összegzés
A hagyományos középkori és kora újszövetségi kommentárok erősen kiemelik a nyilvános vallomás és az Istenhez fűzött fogadalom közösségi dimenzióját. Matthew Henry jegyzetei a közösségi tanúságtétel megalapozását hangsúlyozzák; Albert Barnes a kegyelem megélése és a nyilvános elköteleződés összhangját mutatja be; Adam Clarke pedig a hála és a hűség összefüggését írja le a zsoltáros élményével. E forrásokat összegezve megfogalmazódik, hogy a megtapasztalás után következik a nyilvános elköteleződés, amely erősíti a közösséget és Istent dicséri.
Részletes idézetek a fentiek középpontjából: Matthew Henry-től, Albert Barnes-től és Adam Clarke-től konkrét idézetek jelenleg nem kerülnek közlésre, csak a tartalmi összegzésben jelennek meg az összegző elveik.