Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
Zsoltárok 1 Zsoltárok 2 Zsoltárok 3 Zsoltárok 4 Zsoltárok 5 Zsoltárok 6 Zsoltárok 7 Zsoltárok 8 Zsoltárok 9 Zsoltárok 10 Zsoltárok 11 Zsoltárok 12 Zsoltárok 13 Zsoltárok 14 Zsoltárok 15 Zsoltárok 16 Zsoltárok 17 Zsoltárok 18 Zsoltárok 19 Zsoltárok 20 Zsoltárok 21 Zsoltárok 22 Zsoltárok 23 Zsoltárok 24 Zsoltárok 25 Zsoltárok 26 Zsoltárok 27 Zsoltárok 28 Zsoltárok 29 Zsoltárok 30 Zsoltárok 31 Zsoltárok 32 Zsoltárok 33 Zsoltárok 34 Zsoltárok 35 Zsoltárok 36 Zsoltárok 37 Zsoltárok 38 Zsoltárok 39 Zsoltárok 40 Zsoltárok 41 Zsoltárok 42 Zsoltárok 43 Zsoltárok 44 Zsoltárok 45 Zsoltárok 46 Zsoltárok 47 Zsoltárok 48 Zsoltárok 49 Zsoltárok 50 Zsoltárok 51 Zsoltárok 52 Zsoltárok 53 Zsoltárok 54 Zsoltárok 55 Zsoltárok 56 Zsoltárok 57 Zsoltárok 58 Zsoltárok 59 Zsoltárok 60 Zsoltárok 61 Zsoltárok 62 Zsoltárok 63 Zsoltárok 64 Zsoltárok 65 Zsoltárok 66 Zsoltárok 67 Zsoltárok 68 Zsoltárok 69 Zsoltárok 70 Zsoltárok 71 Zsoltárok 72 Zsoltárok 73 Zsoltárok 74 Zsoltárok 75 Zsoltárok 76 Zsoltárok 77 Zsoltárok 78 Zsoltárok 79 Zsoltárok 80 Zsoltárok 81 Zsoltárok 82 Zsoltárok 83 Zsoltárok 84 Zsoltárok 85 Zsoltárok 86 Zsoltárok 87 Zsoltárok 88 Zsoltárok 89 Zsoltárok 90 Zsoltárok 91 Zsoltárok 92 Zsoltárok 93 Zsoltárok 94 Zsoltárok 95 Zsoltárok 96 Zsoltárok 97 Zsoltárok 98 Zsoltárok 99 Zsoltárok 100 Zsoltárok 101 Zsoltárok 102 Zsoltárok 103 Zsoltárok 104 Zsoltárok 105 Zsoltárok 106 Zsoltárok 107 Zsoltárok 108 Zsoltárok 109 Zsoltárok 110 Zsoltárok 111 Zsoltárok 112 Zsoltárok 113 Zsoltárok 114 Zsoltárok 115 Zsoltárok 116 Zsoltárok 117 Zsoltárok 118 Zsoltárok 119 Zsoltárok 120 Zsoltárok 121 Zsoltárok 122 Zsoltárok 123 Zsoltárok 124 Zsoltárok 125 Zsoltárok 126 Zsoltárok 127 Zsoltárok 128 Zsoltárok 129 Zsoltárok 130 Zsoltárok 131 Zsoltárok 132 Zsoltárok 133 Zsoltárok 134 Zsoltárok 135 Zsoltárok 136 Zsoltárok 137 Zsoltárok 138 Zsoltárok 139 Zsoltárok 140 Zsoltárok 141 Zsoltárok 142 Zsoltárok 143 Zsoltárok 144 Zsoltárok 145 Zsoltárok 146 Zsoltárok 147 Zsoltárok 148 Zsoltárok 149 Zsoltárok 150Verse
Zsoltárok 69:1 Zsoltárok 69:2 Zsoltárok 69:3 Zsoltárok 69:4 Zsoltárok 69:5 Zsoltárok 69:6 Zsoltárok 69:7 Zsoltárok 69:8 Zsoltárok 69:9 Zsoltárok 69:10 Zsoltárok 69:11 Zsoltárok 69:12 Zsoltárok 69:13 Zsoltárok 69:14 Zsoltárok 69:15 Zsoltárok 69:16 Zsoltárok 69:17 Zsoltárok 69:18 Zsoltárok 69:19 Zsoltárok 69:20 Zsoltárok 69:21 Zsoltárok 69:22 Zsoltárok 69:23 Zsoltárok 69:24 Zsoltárok 69:25 Zsoltárok 69:26 Zsoltárok 69:27 Zsoltárok 69:28 Zsoltárok 69:29 Zsoltárok 69:30 Zsoltárok 69:31 Zsoltárok 69:32 Zsoltárok 69:33 Zsoltárok 69:34 Zsoltárok 69:35 Zsoltárok 69:36
Nyomorúságban kért segítség: Zsoltár 69:30 KAR értelmezése
A zsoltáros vallásos kiáltása arról szól, hogy a nyomorúságban és szenvedésben Istenhez fohászkodik, kiszolgáltatottságában pedig reményt talál a Jahvétól érkező üdvösségben. A hangsúly nemcsak a nyomorult állapot felismerésén van, hanem Isten szerető segítő jelenlétének kéréseiben és a dicséretben megnyilvánuló hit megőrzésén. Az „emeljen fel” kifejezés a szabadulás és megmentés iránti erős vágyat fejezi ki, amely az isteni kegyelemre támaszkodó imádság alapja.
Lírai szövegkörnyezet és irodalmi összefüggések
A Zsoltárok könyve a nyomorúság és a bűn között álló ember hitét beszéli el. Ebben a versben a költő nyomorúságának közepén találja meg Istenhez intézett egyszerű, mégis szívhez szóló kérelmét: legyen azzal kegyes hozzám, emelj fel. A zsoltáros gyakran ötvözi a könnyekkel teli panaszt és a reményteli hódolatot: a szenvedés nem cáfolja, hanem formálja a hitet. A KAR fordítás ebben a fordulatban is hű marad ehhez a kettős hanghoz: te segíts, te megments, de te gondoskodj rólam a te hűségről.
Teológiai jelentőség
Az „emeljen fel” kifejezés Isten üdvös beavatkozására utal. A nyomorúságos állapotban kiáltó hívő úgy tekint Istennel való kapcsolatára, mint aki hallgató szívvel figyel rá és akinek kegyelme a remény forrása. Ez a zsoltár-imádság előrevetíti azt a megváltói kegyelmet, amely a Vt. Jézus Krisztusban nyilvánult meg: a szenvedő kiválasztottá válik annak érdekében, hogy Isten dicsősége által tökéletes legyen. Bár a költő közvetlenül csak a földi megmentést kéri, a mondatban közvetetten megnyilvánul az Istennek kedves csendes kegyelem, amely túlmutat a pillanatnyi problémán.
Keresztény kapcsolatok a Szentírásban
Gondolatokra meghatározó kérdések
Összegző gondolat
A zsoltár ezt a reményt közvetíti: a nyomorúság közepette is lehet Istenhez fordulni, mert ő a segítség és üdvösség forrása. A hívő imája nem a körülmények kielégítésére törekszik elsősorban, hanem Istentől kapott kegyelemmel újra megerősödik. A Kar Bibliafordítás hűen adja vissza ezt a fiatalos, egyszerű, de mély hitkifejezést: „Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!”
Rövid idézetek a nyomdából: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke public domain kommentárjainak hatásait ötvözve a magyar olvasóhoz szól a jelentés. Amennyiben szükséges, megjegyzem, ha pontos szöveget idéztek ők, a forrásukat zárójelben feltüntetem.