Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásZakariás 9:3 Az igevers magyarázata
Zakariás 9:3 Az igevers jelentése és magyarázata
Várat épített magának Tírus, és annyi az ezüstje rakáson, mint a por, és az aranya, mint az utczák sara.
Zakariás 9:3 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Zakariás 9:3 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Jób 27:16 (KAR) »
Ha mint a port, úgy halmozná is össze az ezüstöt, és úgy szerezné is össze ruháit, mint a sarat:

Ezékiel 28:4 (KAR) »
Bölcseségeddel és értelmeddel gyûjtöttél magadnak gazdagságot, s gyûjtöttél aranyat s ezüstöt kincses házaidba.

Ezékiel 27:33 (KAR) »
Mikor kimennek vala árúid a tengerekbõl, sok népet megelégítél; gazdagságod és csereárúid sokaságával meggazdagítád a földnek királyait.
Zarándok üzenet a Zakariás könyvéből (Zakariás 9:3, KAR fordítás)
A versek előkészítése a próféta látomásában történik, amely Tírusz városára vonatkozó ítéleteket és gazdagságának fölbomlását írja le. A vers a Tírusz környékén felépített hatalmas erőfeszítésre utal, amelyet az asszír és babilóniai ellenségek támadása is megerősített a büntetés idején. A kép üzenete: Isten ítélete nemcsak a hívőket érinti, hanem a világi hatalmi központokat is, amelyek a gazdagságot és a dicsőségüket önmagukért tekintik fundamentumnak.
A szöveg lényeges tanulsága Istenről és hitről
A vers arra világít rá, hogy Isten uralma felülmúlja a világi hatalmakat. Tírusz gazdagsága és büszkesége olyan jelképpé válik, amely a földi biztonságban és önmagukban bízó népek számára figyelmeztetés: a földi gazdagság rövid életű, és Isten ítélete minden tekintetben megalapozatlanul állítható fel vagy elpusztítható. A kép azt sugallja, hogy Isten képes a leggazdagabb városokat is megalázni, ha azok nem törődnek a hűséggel és az igazsággal.
Fontos szavak és képek magyarázata
Kapcsolódó igehelyek
– Jer 27:5-7 – Isten ad hatalmat a népek fölött, de felelősségük is megmutatkozik azzal, hogyan bánnak a földi gazdagsággal. A példázatban a föld feletti uralom meggyengül, ha elfelejtik hivatásukat Isten előtt. (magyarázat: Isten hatalma a felszínes állapotokat is felülmúlja, és a büntetés és kegyelem összefüggésében jelenik meg.)
– Zak 4:10 – A kis dolgok értékeléséről szól; a nagy dolgok látványai csak akkor érnek valamit, ha Isten szerint valók. (magyarázat: a földi dicsőség bár tűnő lehet, de Isten szemében a hűség és alázat a meghatározó.)
– Hós 7:10-11 – A büszkeség és a földi erő ellensúlya: Isten felgörbíti a büszkeséget, hogy az ember ráébredjen az ő Isten-tulajdonjára.
Napjainkban való alkalmazás
Ezek a képek rávilágítanak arra, hogy a modern társadalom is rengeteg”várát” építi: gazdasági ereje, technikai dominanciája, pozíciók és hírnév. A hangsúly azonban mindig abban van, hogy ezek a javak végső forrása nem az emberi erő, hanem Isten kezében van. A hívő számára ez a vers emlékeztető: a földi dicsőség átmeneti, a hűség Istennel pedig örök értéket jelent. Az igazi biztonságot nem a felhalmozott kincsben, hanem az Istenhez való viszonyban találjuk meg.
Gyakorlati útmutatás:
Idézett megállapításokra (könyvétel): a Henry, Barnes és Clarke nyomán gazdag, lényegre törő értelmezés integrálható, anélkül hogy az egészetde teológiai vitákat gerjesztene. Ugyanakkor a történeti értelmezés szerint Tírus gazdagságának ledöntése Isten ítéletének része marad, amely szíveket formál és vezeti az embereket az igazság felé.