Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
1 Krónika 1 1 Krónika 2 1 Krónika 3 1 Krónika 4 1 Krónika 5 1 Krónika 6 1 Krónika 7 1 Krónika 8 1 Krónika 9 1 Krónika 10 1 Krónika 11 1 Krónika 12 1 Krónika 13 1 Krónika 14 1 Krónika 15 1 Krónika 16 1 Krónika 17 1 Krónika 18 1 Krónika 19 1 Krónika 20 1 Krónika 21 1 Krónika 22 1 Krónika 23 1 Krónika 24 1 Krónika 25 1 Krónika 26 1 Krónika 27 1 Krónika 28 1 Krónika 29Verse
1 Krónika 3:1 1 Krónika 3:2 1 Krónika 3:3 1 Krónika 3:4 1 Krónika 3:5 1 Krónika 3:6 1 Krónika 3:7 1 Krónika 3:8 1 Krónika 3:9 1 Krónika 3:10 1 Krónika 3:11 1 Krónika 3:12 1 Krónika 3:13 1 Krónika 3:14 1 Krónika 3:15 1 Krónika 3:16 1 Krónika 3:17 1 Krónika 3:18 1 Krónika 3:19 1 Krónika 3:20 1 Krónika 3:21 1 Krónika 3:22 1 Krónika 3:23 1 Krónika 3:24
1 Krónika 3:20 – KAR fordításban
A rövid, de lényeges részletben 1 Krónika 3:20 felsorolja Dávid király utódainak névlistáját. Ez a fejezet Jézus utódaihoz kapcsolódó időszaki családfát avat be, majd a hosszabb feljegyzésben kibontja a Júdából származó királyi ág törzseit. A versek a házasságok és öröklődés kronológiáját mutatják be, amelyek Isten ígéretein belül formálják Izrael jövőjét. A szó szerinti lista abban segít, hogy megértsük az Isten által kiválasztott nemzetségek továbbörökítését és a nemzet történelmi identitását.
A versek helye a fejezetben
A 3:20 a Dávidházi család sorát folytatja, igazodva a családfák hagyományához, amelyek célja a törzsi/uralkodói hagyományok rendszerezése. Ebben a rövid részben a névhalmaz egyszerű felsorolás, amely a genealógia folytonosságát hangsúlyozza a korábbi nemzetségekkel és zárlatként mutat a későbbi Királyok könyvének eseményei felé.
Főbb tanulság – a hiteles örökség felismerése
Az 1 Krónika célja a történelmi emlékezet megőrzése a választott nép számára. A vers odafektet egy közösségi identitást: akik az Úr ígérete szerint éltek, azok meghatározzák a nemzet jövőjét. A névsorban rejlő üzenet nem csupán genealogia, hanem annak hirdetése, hogy a jövendő királyság és szolgálat visszavezethető a határozott isteni hívásra és Isten hűségére. Ez ráhangol a kedves olvasóra: az engedelmesség és igazságosság által vezetett örökség hordozója a hívők közössége.
Hasonlító bibliai párhuzamok
- A 1 Krónika könyvében gyakori a nemzetségek és családok részletes nyilvántartása, amely a nép identitását erősíti. Hasonlóan a Római levél genealogiai értelemhez mutatja be, hogy a hit öröklése milyen módon kapcsolódik a közösséghez. (Például a genealogiai áttekintések a zsidók és a pogányok közti közösség összetartását jelzik.)
- Ez a versecsoportozás felidézi, hogy Isten nem feledkezik meg az ígéretekről; az öröklés és a Királyság jövője a már megkezdett ígéret folytatása. A prófétai szövegekben is megjelenik hasonló gondolat: az ígéret nem hivalkodó ünnepség, hanem a közösség végcélja.
Gyakorlati alkalmazás
- Helyezd Isten ígéreteit a saját életedbe: nemcsak történelmi nemzetségek, hanem a hívő közösség összetartozása és feladata értelmezi a napjaidat.
- Tanuld meg értékelni a rövid, de lényeges listákat: sokszor a lényeg kis lépésekben rejlik, amelyeket hűségesen végzel, még akkor is, ha láthatóan kevésnek tűnnek.
Hivatkozások röviden
Összegzés
A versek a fejezet kontextusában arra emlékeztetnek, hogy az Isten ígéreteivel kapcsolatos örökség nem magától értetődő nötig: gondosan rögzített családi leszármazás és felelősségtelvető örökség formálja a közösség jövőjét. A 3:20 tehát nem csupán névsor, hanem a hit, a felelősség és az ígéret összekötő fonala a Dávid házán belül.
Megjegyzés a közismert fordítóktól: A szöveg lényegét megerősíti a genealógiai összefüggés, amelyet Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke kommentárjai egyaránt kiemeltek a kronikai hagyományokra vonatkozó megközelítésükben. Amennyiben konkrét idézetekre van szükség, az alábbiakban röviden összegzem: Henry a hűséges ígéretek és az öröklés fontosságát hangsúlyozza; Barnes a névlista egyszerűségében rejlő történeti célt látja; Clarke pedig rámutat a közösség identitását formáló örökség szerepére.