Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
1 Királyok 1 1 Királyok 2 1 Királyok 3 1 Királyok 4 1 Királyok 5 1 Királyok 6 1 Királyok 7 1 Királyok 8 1 Királyok 9 1 Királyok 10 1 Királyok 11 1 Királyok 12 1 Királyok 13 1 Királyok 14 1 Királyok 15 1 Királyok 16 1 Királyok 17 1 Királyok 18 1 Királyok 19 1 Királyok 20 1 Királyok 21 1 Királyok 22Verse
1 Királyok 4:1 1 Királyok 4:2 1 Királyok 4:3 1 Királyok 4:4 1 Királyok 4:5 1 Királyok 4:6 1 Királyok 4:7 1 Királyok 4:8 1 Királyok 4:9 1 Királyok 4:10 1 Királyok 4:11 1 Királyok 4:12 1 Királyok 4:13 1 Királyok 4:14 1 Királyok 4:15 1 Királyok 4:16 1 Királyok 4:17 1 Királyok 4:18 1 Királyok 4:19 1 Királyok 4:20 1 Királyok 4:21 1 Királyok 4:22 1 Királyok 4:23 1 Királyok 4:24 1 Királyok 4:25 1 Királyok 4:26 1 Királyok 4:27 1 Királyok 4:28 1 Királyok 4:29 1 Királyok 4:30 1 Királyok 4:31 1 Királyok 4:32 1 Királyok 4:33 1 Királyok 4:34



A szöveg közvetlen jelentése
1 Királyok 4:26 a magasztos pompa és rend fenntartására utaló katonai és karrierre utaló számokat adja meg: Salamonnak negyvenezer szekérbe való lova volt, és tizenkétezer lovagja. A szöveg nem csupán gazdagságot és katonai képességet jelez, hanem azt is, hogy az ország vezetésében a Monarchia hatalmas szervezési kapacitása és anyagi fedezete van.
Kontextusz háttere
Salamon királyságát az Izráel történetében a Sábeszi földkivonulás után jellemzi az intézményesített államigazgatás és a gazdasági felszereltség növekedése. A királyság bel- és külpolitikája egyaránt igényli a sereghajlás és a karneválszerű felvonulások lehetőségét. Az 1. Királyok könyve a királyság/templomépítés dinamikáját mutatja be, ahol a hatalom és a dicsőség kéz a kézben jár. A számok hangsúlya jelzi: a királyság mérete és ereje már-már globális szinten is számottevő.
Interpretációs megfigyelések
- A “szekérbe való lovak” és a “lovagok” aránya nem csupán katonai számszerűség, hanem jelképezi, hogy Salamon időszaka a szervezett hadsereg és a gazdasági-gazdálkodási kapacitás csúcspontja volt.
- A könyv szerzője hangsúlyozza: a föld királyságának bősége az emberek munkájának és az isteni vezetés jóváhagyásának összessége. A dicsőség és az erő együttesen mutatja Salamonnak a királykodásra való felkészültségét.
- Ebben a leírásban felismerhető a későbbi prófétai kritikák előfutára: a földi gazdagság könnyen eltérítheti a népet a haza Istene iránti hűségtől.
Rövid tematikai összegzés
Keresztreferenciák és összefüggő gondolatok
- Mózes 20:1–3 és 1 Sámuel 13:5-7: Izráel katonai és közigazgatási készültségeinek korai példái, amelyek rámutatnak a méret és a hatalom jellegzetességeire.
- 1 Korintusz 4:12-13 és Máté 6:24: A földi gazdagság és az Istennek való szolgálat közötti választás fontossága, figyelmeztetve a modern olvasót a túlzott anyagi értékek csábítására.
- Máriában említett példázatokkal párhuzamba állítható az anyagi hatalom és a szív irányítása kérdése, amelyet a prófétai iránymutatás is támogat.
Gyakorlati következtetés
Ez a vers elsőként arra hívja fel a figyelmet, hogy a királykodás és a bőség egyszerre lehet ajándék és veszély. A hívő számára mérce mindenkor, hogy miként kezeli a hatalmat és az anyagi javakat: szolgálatban és Isten dicsőségére használja-e őket, vagy önmagát emeli fel általuk. A spirituális látás megőrzése érdekében érdemes rendszeresen visszatekinteni arra, hogy az erő és a gazdagság hogyan viszonyul a hithez, a kegyelemhez és az isteni célhoz.
Megjegyzés a hivatkozott közéleti magyarázatokból
Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke hagyatéka szerint a számok hangsúlya nem üres nagyság, hanem Isten terveinek kifejeződése: a földi hatalom szolgálja-e a mennyei rendet vagy elvonja a figyelmet tőle. (Részletekhez: Henry és Clarke megjegyzéseiben gyakran megfogalmazódik, hogy gazdagság és hatalom felelősséggel jár.)