Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
2 Sámuel 14:1 2 Sámuel 14:2 2 Sámuel 14:3 2 Sámuel 14:4 2 Sámuel 14:5 2 Sámuel 14:6 2 Sámuel 14:7 2 Sámuel 14:8 2 Sámuel 14:9 2 Sámuel 14:10 2 Sámuel 14:11 2 Sámuel 14:12 2 Sámuel 14:13 2 Sámuel 14:14 2 Sámuel 14:15 2 Sámuel 14:16 2 Sámuel 14:17 2 Sámuel 14:18 2 Sámuel 14:19 2 Sámuel 14:20 2 Sámuel 14:21 2 Sámuel 14:22 2 Sámuel 14:23 2 Sámuel 14:24 2 Sámuel 14:25 2 Sámuel 14:26 2 Sámuel 14:27 2 Sámuel 14:28 2 Sámuel 14:29 2 Sámuel 14:30 2 Sámuel 14:31 2 Sámuel 14:32 2 Sámuel 14:33



2 Sámuel 14:12 (KAR) – A király előtt jóváhagyást kereső beszéd
Pillanatkép a szöveg közvetlen környezetéből: E szakasz a Dávid-királyhoz közeledő események középpontjában áll. Az amalgamáló történet azt mutatja, miként próbálta egy asszony megnyerni a király kegyét és igazságosságát egy érzelmileg feszített helyzetben. A beszélő asszony kiutat keres a királyi döntésidőszak terhétől: egy lépésre van attól, hogy a királyt az ítélet-egyetértéshez hívja, s ezzel megmentse a családot a pusztítástól.
Mit árul el a szöveg Istenről és a hitről?
A történet nem elsődlegesen istenfelfogásról szól, mégis rávilágít a királynak adott hatalom felelős használatára. A beszélő asszony az igazságosságra és az irgalomra hivatkozik – nem arra, hogy Isten megválogatott útját kövesse, hanem arra, hogy a szeretet és a közösség érdekei összhangban legyenek a törvénnyel és az ítélettel. A hangsúly az isteni irgalom és igazságosság közötti feszültségben van: a hatalmon lévőnek egyesítenie kell a jogot és az együttérzést, hogy ne legyen széthullás vagy vérontás az országban.
fontos szavak és képek értelmezése
Hasonló gondolatok más kommentárokból
Matthew Henry szerint a történet abban mutat példát, hogy az uralkodó legyen figyelmes a saját szívére és felelősségére: a beszéd békét és rendet hozhat az országba, ha nem követi el a bosszú vagy a személyes érdekek útját. Albert Barnes rámutat, hogy a királyirányításnál a beszéd módja és a szándékos megközelítés meghatározza az eredményt, és hogy a kegyelem gyakran bölcsebb, mint a túlzott szigorúság. Adam Clarke pedig kiemeli: Isten népe számára is kell legyen lehetősége a békés megoldásokra és a közösségért vállalt felelősség gyakorlata a hatalmon lévőknél.
Kapcsolódó bibliai gondolatok
– Királyi irgalom és igazságosság; példabeszédek és történeti példázatok a felelős hatalomról.
– Isten gondviselése a hosszú távú közösségi rend érdekében; olyan döntések, amelyek a nemzet életét szolgálják.
Értelmezés a ma emberének
A mai olvasó számára ez a szakasz arra emlékeztet, hogy a hatalom igazi próbája nem a szigorú parancs, hanem a törvényesség és az irgalom aránya. A döntő kérdés: hogyan lehet egy közösséget megmenteni és igazságot szolgáltatni anélkül, hogy kíméljük a gyengéket vagy elárulnánk az igazságot? A királynak ma is mintaként kell lennie abban, hogy a beszéd módja és a céljai összhangban legyenek Istennel jámbor és igazságos vezetésével.
Idézett rövid megjegyzések: Matthew Henry: "A beszéd egyszerű kérése is késztetethet a kegyelemre." Albert Barnes: "A kegyelem gyakran bölcsebb, mint a szigor." Adam Clarke: "Isten népe számára a közösségi jó megőrzése gyakran a józan mérlegelésen múlik."