Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
2 Sámuel 14:1 2 Sámuel 14:2 2 Sámuel 14:3 2 Sámuel 14:4 2 Sámuel 14:5 2 Sámuel 14:6 2 Sámuel 14:7 2 Sámuel 14:8 2 Sámuel 14:9 2 Sámuel 14:10 2 Sámuel 14:11 2 Sámuel 14:12 2 Sámuel 14:13 2 Sámuel 14:14 2 Sámuel 14:15 2 Sámuel 14:16 2 Sámuel 14:17 2 Sámuel 14:18 2 Sámuel 14:19 2 Sámuel 14:20 2 Sámuel 14:21 2 Sámuel 14:22 2 Sámuel 14:23 2 Sámuel 14:24 2 Sámuel 14:25 2 Sámuel 14:26 2 Sámuel 14:27 2 Sámuel 14:28 2 Sámuel 14:29 2 Sámuel 14:30 2 Sámuel 14:31 2 Sámuel 14:32 2 Sámuel 14:33



Jelentés rövid összegzése
A 2 Sámuel 14:25 ott mutat rá, hogy Absolon kivételesen szép és dicséretesen vonzó alak volt, úgy külsőleg, mint alapvető jellemében. A vers hangsúlyozza, hogy nem található benne semmi hiba, külső és belső vonásaiban egyaránt mintaképnek ígéretes figura, bár ezt a szépséget a történet későbbi eseményei árnyalják.
Kontekstus, hátter
József küldötte által visszhangzott hír az Absolon körüli megfigyelés határait jelöli: ő Dávid király egyik fia, aki külsejével és beszédével vonzza az embereket. A leírás a könyv első felében adja meg a karakter alapkövét: Absolon külső attraktivitása nélkülözhetetlen volt az őt körüllengő ígéretes jövőhöz. Ugyanakkor a szöveg jelzi, hogy a szépség nem egyedülálló erény; a dinasztiát és a személyes sorsát befolyásoló belső tényezőket is felveti.
Interpretációs megfigyelések
- A szépség mint kezdetben előny: Absolon vonzó külsője eszközzé válik a hatalomért folytatott intrikákban. A szöveg azonnal felhívja a figyelmet arra, hogy a külső szép lehet, de nem feltétlenül jelzi a belső értelem vagy igazságot.
- A teljesen hibátlanság tanuvallomása: „semmi hiba” arra utal, hogy a giccses diadal vagy önelégültség veszélyével is számolni kell, mert a történeti elbeszélés későbbi fordulatai megmutatják, hogy a külső kielégítés sem okozta a belső rend megmaradását.
1–2 elgondolkodtató megfigyelés
Kapcsolódó szövegek és rövid magyarázatuk
- 2 Sámuel 15–16: Absolon belső ambíciója és külső bája összehangolja a nép körében való népszerűségét, ami később az uralom elleni lázban is megnyilvánul.
- 1 Sámuel 16; 17: Dávid belső harca és a családi dinasztia megosztottsága tükrözi, hogyan válhat a szépség és a tekintély egyidejű mérlegelővé a hatalomért folytatott versenyben.
- Példabeszédek 31:30: a külső szépség mellett az ékesszólás és az érett élettapasztalat fontosabb lehet a bölcsesség szempontjából.
Szerzeményes, gyakorlati üzenet
A szöveg első olvasata hangsúlyozza Absolon vonzerejét, de az író figyelmeztet: a külső vonzerő csak első benyomás. A hűség, az igazság és a bölcs döntéshozatal mindinkább számítanak egy nemzet vezetőinek, mert a hatalom végső soron a belső értékek alapján működik.
Bevezető idézetek a korai értelmezésekből
Matthew Henry és Adam Clarke jegyzetei hangsúlyozzák, hogy a szépség szövöttes kockázat lehet: a testiség vagy a dicsőség a belső rend megingatásához vezethet. Albert Barnes a személyiség vonzerejét mint közvetítő tényezőt említi a fennálló politikai mechanizmusokban. E három kommentár közül az idézett részletek röviden: “... nincs benne semmi hiba” – a külső tökéletesség dicséretének történeti helyzetét sejtetik.
Összegzésül a vers nem egyszerűen elismeri Absolon szépségét, hanem előrevetíti a dinasztia belső rajzait és a vezetői felelősséget: a külső báj nem helyettesítheti a belső igazságot és a hűséget.