Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
2 Sámuel 22:1 2 Sámuel 22:2 2 Sámuel 22:3 2 Sámuel 22:4 2 Sámuel 22:5 2 Sámuel 22:6 2 Sámuel 22:7 2 Sámuel 22:8 2 Sámuel 22:9 2 Sámuel 22:10 2 Sámuel 22:11 2 Sámuel 22:12 2 Sámuel 22:13 2 Sámuel 22:14 2 Sámuel 22:15 2 Sámuel 22:16 2 Sámuel 22:17 2 Sámuel 22:18 2 Sámuel 22:19 2 Sámuel 22:20 2 Sámuel 22:21 2 Sámuel 22:22 2 Sámuel 22:23 2 Sámuel 22:24 2 Sámuel 22:25 2 Sámuel 22:26 2 Sámuel 22:27 2 Sámuel 22:28 2 Sámuel 22:29 2 Sámuel 22:30 2 Sámuel 22:31 2 Sámuel 22:32 2 Sámuel 22:33 2 Sámuel 22:34 2 Sámuel 22:35 2 Sámuel 22:36 2 Sámuel 22:37 2 Sámuel 22:38 2 Sámuel 22:39 2 Sámuel 22:40 2 Sámuel 22:41 2 Sámuel 22:42 2 Sámuel 22:43 2 Sámuel 22:44 2 Sámuel 22:45 2 Sámuel 22:46 2 Sámuel 22:47 2 Sámuel 22:48 2 Sámuel 22:49 2 Sámuel 22:50 2 Sámuel 22:51
2 Sámuel 22:47 (KAR) – „Él az Úr és áldott az én kõsziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kõsziklája.”
Kontekstus: Dávid a nyomorúságos, üldözött időszak után éneklő imádsággal köszönti Isten harci és megmentő hatalmát. A 22. fejezet Dávid imádságos zsoltárává vált, amelyben személyes tapasztalatát összegzi Isten hűségéről és szabadításáról. A vers a Dávid-könyvekben gyakran idézett, üdítően erőt adó hitvallás, amely az egész történelmi események sorában megmutatja Istenhez fűződő bizalmat: Isten a védő kõszikla, aki megvéd és megment.
Fő jelentés
A vers középpontja Isten személyének és tulajdonságainak elismerése: Isten fennálló hatalma és közelsége a hívő életében. A „kõszikla” kép Isten állandóságát és biztonságát jelenti – akihez menekülhet a gyengeség és a veszély idején. Dávid ebben a zsoltárformában kifejezi, hogy Isten az ő élete kockázataiban is hőssé válik: megmenti, megoltalmazza és biztos pathot mutat a számára.
Két-három kulcsfontosságú téma
Kapcsolódó szakaszok
- Zsoltárok 18:33–36: Isten mint a hívő védõ, aki megerősíti lábát és védelmet ad. A hasonló metafora mélyebb megértést ad arról, hogyan készíti elő Isten az öröklétet.
- Zsoltárok 62:2: Isten a védő és oltalom, akihez bizalommal menekülhetünk. Rövid, de hatásos megfogalmazásban mutatja meg a hit alapját.
- Zsoltárok 18:46–50: Isten megemlíti, hogy hűsége és hatalma győzedelmes, amely társul Dávid történetének kronológiájával.
Gyakorlati elmélkedés
Hogyan éljük meg a mindennapokban ezt a felhívást? Amikor érzelmi vagy fizikai veszélyben vagyunk, emlékezzünk: Isten a sziklánk, amelyhez visszatérhetünk bizalommal. A hitélet nem csak akkor hangzik el, amikor megnyerjük a harcot, hanem akkor is, amikor csendben, imában keresünk irányítást és végetlen biztonságot. Adjuk neki kincset érő dicséretünket minden nap.
Rövid záró összegzés
Ez a vers a személyes hitvallás és Isten személyének elismerése: az Úr a védőnk és erősségünk, akinek dicsérete érdemes. Dávid nyomorúságban is megragadja az isteni állandóságot és jóindulatot, amely – a történet és a zsoltár üzenete szerint – végül megnyugvást és szabadulást hoz a készségünkben.
Keresztmetszeti hivatkozások
A versek összefüggésében megfigyelhető a megbecsülés és a bizalmas imádság mint a hitgyakorlat elemei. A korábbi és későbbi zsoltárokban is megjelenik Isten „kõszikla” metaforája, amely megerősít bennünket; az imádság pedig a közvetítő kapocs Istenhez.
Hivatkozott gondolatok a közéleti kommentárokból (nyílt idézetek, rövid kivonatok): Matthew Henry-féle megközelítés a hívő Istenhez fűződő bizalmáról; Albert Barnes és Adam Clarke közvetlen megfigyelései a „kõszikla” metaforáról. Ezek az értelmezések segítik a korszakunkban élő olvasót abban, hogy a hit és a megmentés kötődése hiteles legyen a mindennapi életben.