Apostolok cselekedetei 7:39 – MAGYAR KAR fordításban

Atyáink az Istent nem fogadták be szívükben, és a szívük Égyiptom felé hajlott, miközben elutasították Isten kinyilatkoztatását és a prófétákat, köztük Mózest is.

Helyzeti hátter

Samária utáni tömör beszámolóban szerepel ez a mondat, amikor István vádolás közben visszatekint a zsidó nép hitetlenségére és engedetlenségére a történelmi eseményekben. Isten iránti hűségük megtörése egyszerre nyilvánul meg a tettben és a lelkületben: a szívek belső fordulata, amely elfordul az Istentől adott úttól, és a külső cselekvésben a földi megoldások felé vonzódásban manifesztálódik.

Interpretációs megállapítások

• a „szív” mély benne a hitben és engedelmességben; amikor a szív a világ felé hajlik, a hitbeli engedetlenség következik.
• Egyiptom szimbolizálja a kényelmes, közvetlen antropocentrikus megoldásokat Istennel szemben. Isten ígérete helyett emberi kényelmet keresnek.
• a múlt után kiábító szív a prófétákat és a törvényt is kritizálja; ez előrevetíti azokat a vádakat, amelyekkel István beszédében a zsidók ellenállását mutatja be.

Főbb gondolatok (rövid tematikus lista)

Kapcsolódó iratok

- Galatákhoz írt levél 3:3: az emberi erőfeszítés a hit útján kontra a Lélek vezetése. Magyarázat: a kenyér és húszaság útján való erőlködés ellentéte az Isten szerinti hitnek és az Ő erejének elfogadásával.
- Zsidókhoz írt levél 3:7–15: a szív felületes engedetlenségének veszélyei, és a szív továbbra is kedves a földi dolgokkal szemben.
- ApCsel 7:51–53: István védelmében a zsidó nép kemény szívét és fülük elzártságát hangsúlyozza.

Gyakorlati következtetés

Életünkben is előfordul, hogy a belső szívünk elfordul Istentől, amikor a kényelmes megoldásokra támaszkodunk. Isten igéje arra hív, hogy ne hagyjuk a szívünket „Egyiptom felé” fordulni, hanem nyissunk a szívünket a mennyei reménység felé, és engedjük, hogy a Szentlélek vezessen bennünket az alázatos engedelmesség útján.

Rövid magyarázó idézetek a hagyományból

Adam Clarke „Commentary on the Bible” kiemelései szerint a kifejezés a közvetlen engedetlenség és a szív keménységének keverékét mutatja be, amely eltaszítja Istent anélkül, hogy nyílt ellenállást kimutatna. Matthew Henry megjegyzéseiből a következő összefüggést idézhetjük: az ember szíve hajlamos a gyors fordulatra a kísértés felé, miközben a kegyelem útja maradna csak nyitva az előttünk álló próba alatt. Albert Barnes imponálóan rámutat a nép történelmi visszafordulására és Krisztus eljövetelének előkészítésére a prófétai tanítványok által.

A pontos idézetek: "az érzelmek és az értelem egyidejű sokszínű ellenállása" (Adam Clarke) és "a szív, amely nem ad engedelmességet, zárva marad a mennyei evangélium előtt" (Matthew Henry; idézetek a közismert kommentárokból).