Aposztolok cselekedetei 7:60 (KAR): Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bûnt! És ezt mondván, elaluvék.

Azonnali környezet és beállítás

Isten Igéje Pierrehez köti az első gyülekezet történetét: István halála előtt, miközben a tanítványok a feltámadt Krisztusba vetett hitet hirdetik, István a zsidó testvéréhez hasonló szenvedélyes beszédet mond. A vádaskodók dühe ellen látszólag reménytelen a helyzet, mégis István könyörülő imádságával zárja életét. A fenszó és a térdre rogyás jelképezi, hogy a hit nem a fizikai erőhöz, hanem Istenhez intézett könyörgéshez kötődik.

Mit árul el a szöveg az Istenről vagy a hitről?

A gyilkos erőkkel szemben István imája megmutatja az összetett személyt: Krisztus-hívőként a szenvedést vállalja, és Isten irgalmában bízik. A szavak kifejezik a megbocsátás szellemét: a kitöltő gyűlölet ellenére is Isten bűneinek megbocsátását kéri. Ezzel világossá válik, hogy a hitvoltatás és a kegyelem nem a körülmények függvénye, hanem Isten irgalmának és megváltó tervének befogadása.

Fontos szavak és képek tisztázása

• “Térdre esvén” – a mély alázat és könyörgés gesztusa; megegyezik a prófétai vagy tanítványi válság- és üdvösségkérés mozdulatával.
• “nagy fenszóval kiáltotta” – erőteljes, tisztességes kiáltás, amely Isten trónja elé viszi a kérést, még ha emberi szemszögből a körülmények kilátástalanok is.
• „Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt” – imádság a megbocsátásért és Isten irgalmáért a gyilkosokkal szemben is. Ebben hv. a tudatos önfeladás állapotát tükrözi.

Kapcsolódó igehelyek

- Máté evangéliuma 5:44 – Krisztus tanítása az ellenségek szeretetéről; a megbocsátás gyakorlata az ellenségeskedés közepette.
- Róma 12:14, 17–19 – az üldözők iránti jóindulat és a bosszú helyett a békés megoldás keresése. A keresztény hivatás a gonoszság ellenére is Istenért kiállni.
- Zsoltárok 4:2–4 és 6:3 – a zaklatottság idején való bizalom és Istenhez való fohászkodás mint gyakorlati magatartás.

Összegző szemlélet és mai alkalmazás

A történet végkövetkeztetése az, hogy a hit ereje nem a körülmények megváltoztatásában rejlik, hanem Istenhez forduló, a megbocsátást kérő lelkületben. István imája példázza a Krisztus-követés mélyességét: a hit tovább él, még ha az élet fájdalmasan végződik is. A ma hívője számára ez bátorítás: imádságban és szeretetben bízhatunk abban, hogy Isten a halálos ítéletek és a gyűlölet közepette is kegyelemet ad, és meghallgatja kérésünket.

Idézetek: Matthew Henry, Albert Barnes vagy Adam Clarke közvetlen idézetére utaló megjegyzés érdekességként kerülhet elhelyezésre a helyi cikkben, de a kifejezett idézetek rövidek maradnak. Ha szeretnéd, beilleszthetek rövid, pontos idézeteket az említett kommentátorokból a magyar fordítás kontextusában.