Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásÁmos 5:8 Az igevers magyarázata
Ámos 5:8 Az igevers jelentése és magyarázata
A ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette; a ki reggellé változtatja a homályt és a nappalt éjszakává sötétíti; a ki hívja a tenger vizeit és kiönti azokat a földnek színére: az Úr annak a neve.
Ámos 5:8 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Ámos 5:8 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
Ámos 4:13 (KAR) »
Mert ímé, a ki hegyeket alkotott és a szelet teremtette, és a ki megjelenti az embernek az õ gondolatját, a ki a hajnalt sötétséggé változtatja és a föld magaslatain lépdel: az Úr õ, a Seregeknek Istene az õ neve.
Jób 9:9 (KAR) »
A ki teremtette a gönczölszekeret, a kaszás csillagot és a fiastyúkot és a délnek titkos tárait.
Ámos 9:6 (KAR) »
A ki fenn az égben építé az õ boltozatát, és annak íveit a földre alapítá; a ki elõhívja a tenger vizeit s kiönti azokat a földnek színére: az Úr az õ neve.
Ámos 5:8 — Részvétel az Isten Létképében
Egyszerűen megfogalmazva: Isten az, aki megteremti a csillagokat és az égi jelenségeket, világosságot és sötétséget ad, a tengerek szabályozója és az egész föld rendjének Ura; az Úr neve pedig ígéret és ítélet egyben.
Környezet és hátter
Az Ámosz próféta könyve a kilencedik századi Izrael királyság időkori ítélet- és visszapiszkálódási felhőjében szól. Ámosz a társadalmi igazságtalanságra, a szegények elnyomására hívja fel a figyelmet, miközben Isten hatalmát és szentségét is közli népével. Ez a vers a teremtés mozzanatait helyezi középpontba, hogy megmutassa, Isten minden teremtéséért felelős és minden eseményt a kezében tart. A „ki a fiastyúkot és a kaszáscsillagot teremtette” kifejezés egyértelműen az égi rend és időzítés eredetéhez, valamint a föld felett irányító hatalomhoz fordul.
Interpretív megfigyelések
Kifejezetten kapcsolódó gondolatok
Rövid témakör-összegzés
Kapcsolódó igék és rövid magyarázatok
Kapcsolódó versek (idézetek nélkül):
gyakorlati következtetés
A mai olvasó számára ez az ige emlékeztet: Isten hatalmas és mindenben jelen van. A mindennapi természet rendje és az idő múlása is Isten gondoskodó és szent kormányzásának része. Higgadtságot és bizalmat követel, hogy kötődéseinket hozzá igazítsuk, és igazságos módon éljünk.
Idézetek és megfigyelések az akkori kommentárokból
Elhangzó megállapítások: A Matthew Henry-szerű értelmezés hangsúlyozza, hogy Isten a teremtés Titánja, aki a világ rendjét és az emberi sorsokat egyaránt irányítja. Albert Barnes rámutat arra, hogy Isten neve mindenben tanúskodik személyes jelenlétére. Adam Clarke pedig gyakran kiemeli, hogy a természet feletti hatalom bemutatása erős a bűnre figyelmeztető hívás része.
Kevés idézet a közismert mondatokból: A szöveg a fent említett klasszikus kommentárok közléseit érinti, miközben saját megfogalmazásban adja vissza a lényeget.