Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásPrédikátor 4:1 Az igevers magyarázata
Prédikátor 4:1 Az igevers jelentése és magyarázata
Viszont látám én mind a nyomorgatásokat, a melyek a nap alatt történnek, és ímé, [nyilván van] azoknak, a kik nyomorgattatnak, könnyhullatások, és vígasztalójok nincs nékik; és az õket nyomorgatóknak kezekbõl erõszaktételt [szenvednek], és vígasztalójuk nincs nékik.
Prédikátor 4:1 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Prédikátor 4:1 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
Prédikátor 3:16 (KAR) »
Láttam annakfelette a nap alatt, hogy az ítéletnek helyén hamisság, és az igazságnak helyén latorság van.
Prédikátor 5:8 (KAR) »
Ha a szegényeknek nyomoríttatását, és a törvénynek és igazságnak elfordíttatását látod a tartományban: ne csudálkozzál e dolgon; mert [egyik] felsõrendû vigyáz a [másik] felsõrendûre, és ezek felett [még] felsõbbrendûek [vannak.]
Ézsaiás 5:7 (KAR) »
A seregek Urának szõlõje pedig Izráel háza, és Júda férfiai az Õ gyönyörûséges ültetése; és várt jogõrzésre, s ím lõn jogorzás; és irgalomra, s ím lõn siralom!
Prédikátor 4:1 – A nyomorgatás láttatala és Isten vigasztaló válasza
A Prédikátor itt megmutatja, hogy a földi igazságtalanságok és a szenvedés nappal is elgondolkodtatják az embert, és egyben felhívja a figyelmet a végső vigasz forrására: Isten ítélete és megváltó jelenléte adhatja meg a nyomorultaknak a megértést és a reményt.
Szerkesztői keret: irodalmi kontextus
A kijelentés a Könyvben a nyomorúságok és igazságtalanságok valóságát mutatja be a lét kontradiktórikus fényében. A szöveg látszólag pesszimista megfigyeléseket tartalmaz a nap alatt történő szenvedésekről, de egyben nyitva hagyja a vigasztalás keresésének lehetőségét: Isten és közösségének, valamint a bölcsesség útjának megtalálása adhat értelmet a szenvedés közepette.
Teológiai jelentőség
A verselem hangsúlyozza a szenvedés látható realizmusát, amelyet gyakran a Porosz-dinasztia szerinti világba helyezünk. A nyomor vagy igazságtalanság problémája felveti a mélyebb kérdést: hogyan maradhat hitben az ember, miközben lázasan éli át a bánatot és hiányát a vigasztalásnak? A könyv a mulasztások helyét jelölni látszik: az emberi erőfeszítés önmagában nem elég, szükség van az Isten kegyelméből fakadó megértésre és a közösségi támogatásra.
Keresztény kapcsolatok (3 rövid hivatkozás és magyarázat)
Gyakorlati kérdések a meditációhoz
Összegző gondolat
A versek hangsúlya, hogy nyomor és könnyhullatás mellett nincs vigasztaló nélkülök, nem végső állomás. A Prédikátor a tanulságot így fogalmazhatja meg: a földi föladatok mellett fel-felmerül a remény, hogy Isten megérti emberi fájdalmát, és a közösség és az Istennel való kapcsolat által megtalálható a mélyebb értelme a szenvedésnek.
Megjegyzés a szöveggel kapcsolatos idézetekről: A kívánság szerinti részletekhez kapcsolódó idézetek közvetett módon kerültek felhasználásra Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke public domain kommentárjaiból. A konkrét rövid idézetek a forrásokban megfigyelhetők, és itt csak röviden összegzett ekként szerepelnek: Henry a szenvedés igazságát és vigasztalás szükségességét hangsúlyozza; Barnes a társadalmi igazságosság és Isten gondviselő irgalmasságának kellő megértését; Clarke a bölcsesség és a földi szenvedések értelmezésének összefüggéseit érinti.