Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
2 Mózes 1 2 Mózes 2 2 Mózes 3 2 Mózes 4 2 Mózes 5 2 Mózes 6 2 Mózes 7 2 Mózes 8 2 Mózes 9 2 Mózes 10 2 Mózes 11 2 Mózes 12 2 Mózes 13 2 Mózes 14 2 Mózes 15 2 Mózes 16 2 Mózes 17 2 Mózes 18 2 Mózes 19 2 Mózes 20 2 Mózes 21 2 Mózes 22 2 Mózes 23 2 Mózes 24 2 Mózes 25 2 Mózes 26 2 Mózes 27 2 Mózes 28 2 Mózes 29 2 Mózes 30 2 Mózes 31 2 Mózes 32 2 Mózes 33 2 Mózes 34 2 Mózes 35 2 Mózes 36 2 Mózes 37 2 Mózes 38 2 Mózes 39 2 Mózes 40Verse
2 Mózes 7:1 2 Mózes 7:2 2 Mózes 7:3 2 Mózes 7:4 2 Mózes 7:5 2 Mózes 7:6 2 Mózes 7:7 2 Mózes 7:8 2 Mózes 7:9 2 Mózes 7:10 2 Mózes 7:11 2 Mózes 7:12 2 Mózes 7:13 2 Mózes 7:14 2 Mózes 7:15 2 Mózes 7:16 2 Mózes 7:17 2 Mózes 7:18 2 Mózes 7:19 2 Mózes 7:20 2 Mózes 7:21 2 Mózes 7:22 2 Mózes 7:23 2 Mózes 7:24 2 Mózes 7:25



Fő értelmezési pont
A második Mózes könyve 7:17 a szabadítási csoda sorozatának első jelével mutat rá: Isten hatalma a természet felett, hogy megkülönböztesse Izrael választott népét a fáraó népétől. A vesszővel és a víz vérré változásának szakasza azt a témát fémekli, hogy Isten beavatkozása a hit — különösen a hit a próféta szavában és az isteni jogszerűségben — végül ítélethez és megtisztuláshoz vezet. A kifejezés hangsúlyozza: Isten jelen van, és a kívánt bizonyosság az, hogy ÉL, és tetszése szerint cselekszik a világban.”
A szöveg190 literáris összefüggései
A mondat központjában: „Így szólt az Úr” – közvetlenül Isten szava, nem emberi kezdeményezés. A „vessző” (verem) jelképezi annak a határozottságnak a konkrét megnyilvánulását, hogy a víz folyója vérré változik, megkérdőjelezve az egyiptomi mitikus víz-alapú erőket. Ez az igehely a tatott csapások sorába illeszkedik: Isten olyan jelet ad, amely világosan leválasztja a szolgaságból felszabadultakat és aki hisz, annak bizonyságot ad.”
Teológiai jelentőség
Az esemény első törekvése Isten hatalmának megvallása a probléma középpontjában: a fáraó kemény szíve ellenére Isten megmutatja uralmát. A csapás célja nem puszta félelemkeltés, hanem Istennel való viszonyban való növekedés: megismerik, hogy az Úr az egyetlen végső hatalom. A vérré váló víz hátterében a perzsektívának, illetve a plágásnak és a természeti rend felszabadulásának szimbóluma áll: Isten visszatér a teremtés rendjébe, és ezzel előkészíti a kivonulást a nép számára.”
Hivatkozások a Bibliában
- Kapcsolat a pl. 3. fejezetben Jeremiás és Mózes hitének útjával: Isten beszéde által megindított cselekvés. - A prófétai jel és a csoda viszonya: Isten szavának hatalma kinyilvánul a természet felett. - A kegyelem és ítélet kettőssége: az egyiptomiak percenkénti találkozása a bűn következményével.
Összekapcsolható igehelyek
Gondolkodtató kérdések
- Mit jelent számomra, hogy Isten beszéde konkrét, látható hatással jár a próbatételek közepette?
- Hogyan követem Istent az olyan helyzetekben, amikor a hit és a szemem szerint látható valóság ütközik?
Záró megfigyelés
Ez a rövid vers az isteni jelenlét és hatalom első világos bizonyítéka. Isten azzal, hogy megfeddést és bizonyosságot ad a népnek, nem pusztán büntet, hanem megment és eligazít: a hit útján előre mutat és a szív felé fordít. Az értelmezés a teljes Kinyilatkoztatás fényében erősíti, hogy Isten szava egybefonódik a cselekedettel, és a hívő ember számára ez a jelenség a bizalom alapja.”