Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásChapter
2 Mózes 1 2 Mózes 2 2 Mózes 3 2 Mózes 4 2 Mózes 5 2 Mózes 6 2 Mózes 7 2 Mózes 8 2 Mózes 9 2 Mózes 10 2 Mózes 11 2 Mózes 12 2 Mózes 13 2 Mózes 14 2 Mózes 15 2 Mózes 16 2 Mózes 17 2 Mózes 18 2 Mózes 19 2 Mózes 20 2 Mózes 21 2 Mózes 22 2 Mózes 23 2 Mózes 24 2 Mózes 25 2 Mózes 26 2 Mózes 27 2 Mózes 28 2 Mózes 29 2 Mózes 30 2 Mózes 31 2 Mózes 32 2 Mózes 33 2 Mózes 34 2 Mózes 35 2 Mózes 36 2 Mózes 37 2 Mózes 38 2 Mózes 39 2 Mózes 40Verse
2 Mózes 9:1 2 Mózes 9:2 2 Mózes 9:3 2 Mózes 9:4 2 Mózes 9:5 2 Mózes 9:6 2 Mózes 9:7 2 Mózes 9:8 2 Mózes 9:9 2 Mózes 9:10 2 Mózes 9:11 2 Mózes 9:12 2 Mózes 9:13 2 Mózes 9:14 2 Mózes 9:15 2 Mózes 9:16 2 Mózes 9:17 2 Mózes 9:18 2 Mózes 9:19 2 Mózes 9:20 2 Mózes 9:21 2 Mózes 9:22 2 Mózes 9:23 2 Mózes 9:24 2 Mózes 9:25 2 Mózes 9:26 2 Mózes 9:27 2 Mózes 9:28 2 Mózes 9:29 2 Mózes 9:30 2 Mózes 9:31 2 Mózes 9:32 2 Mózes 9:33 2 Mózes 9:34 2 Mózes 9:35


2 Mózes 9:25 - A jégeső pusztító hatása Egyiptom földjén
Ebben a versben Mózes az Isten színrendi fellépésének utolsó, leghatalmasabb jelét adja Egyiptom ellen: a jégeső pusztítása a mezőn és minden élőlényen. A vers hangsúlyozza Isten hatalmát, amely a természeti rendet rendeli alá és megfeddést hoz a bűnért. A csapás nemcsak testi károkat, hanem a föld természeti rendjét és az emberek szívét is érinti.
A vers szövegének helye és értelemzése
A szöveg szerint a jégeső "mindazt elvert, ami a mezőn volt" — tehermentes fogalmazásban minden élőlényt, a mező növényeit és a fát is érintve; az emberek és az állatok szenvedéseit egyaránt sújtva. Ebben a történelmi szituációban a csapás rendkívüli nyelvezete hangsúlyozza, hogy Isten haragja a bűnre irányul, és nem merő természeti jelenség, hanem felhívás az engedésre és az imádságra.
A fejezet kontextusa és főtanulsága
A tíz csapás sorozatában ez az esemény a próbatétel súlyosságát mutatja: Isten felszólítja a fáraót, hogy vesse el szívének pajzsát, és térjen meg. A csapás célja nem kegyetlenség, hanem a bűn következményeinek bemutatása, illetve az isteni vallásosság előmozdítása: amikor a bűn elnyomja a népet, Isten megállítja és figyelmezteti őket.
Hivatkozások a Szentírásban
Fő tanulság
Az üzenet világos: Isten hatalma fennáll a teremtett rend felett, és a csapások, még ha kemények is, valamilyen módon az emberek megtérésére vezetnek. A történetben az engedetlenség és a sarokba szorított szív áll a háttérben; a figyelmeztetés meghallása és a bűnbánat lehetősége megmarad, amíg a csapások hatása alatt az ember visszatalál az Istenhez.
Gyakorlati alkalmazás
Keresztvetülések a más bibliai részekkel
Az örömhír és ítélet kettőssége végigvonul a Szentíráson: Isten szeretetének megnyitó ígéretei mellett ott az ítéletek súlya is. Ezek a kapcsolódások segítenek megérteni, hogy a természet csapásai nem önkényesek, hanem istentől jövő figyelmeztetésként értelmezhetők.
Rövid idézetek a klasszikus kommentárokból: Matthew Henry egy bekezdésében rámutat, hogy Isten hatalma megmutatkozik a büntetésben, de a bűnbánat is esélyt kap. Albert Barnes rámutat arra, hogy a csapás célja a feledékenység megtörése és a hit újraszületése. Adam Clarke hangsúlyozza: az ítélet a bűn következménye, de Isten kegyelme fellegekben marad a megtérésre hívva. Ezek az öszvehangzó szemléletek hozzásegítenek a felebarát iránti felelősség felismeréséhez is.
Összegzés: 2 Mózes 9:25 a természet és a hit összefonódását tárja elénk: Isten hatalma világosan nyilvánvaló igazsággal lép fel a bűn ellen, és felhív a megtérésre. A csapás tehetetlen rettegést sem adhat, ha a szív nyitott Isten előtt; a kegyelem mindig elérhető, amikor az ember felismeri szükségletét és hívja Isten nevét.