Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásJób 35:9 Az igevers magyarázata
Jób 35:9 Az igevers jelentése és magyarázata
A sok erõszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;
Jób 35:9 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
Jób 35:9 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

2 Mózes 2:23 (KAR) »
És lõn ama hosszú idõ alatt, meghala az Égyiptom királya, Izráel fiai pedig fohászkodnak vala a szolgaság miatt, és kiáltnak vala és feljuta a szolgaság miatt való kiáltásuk Istenhez.

Jób 34:28 (KAR) »
Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és õ a nyomorultak kiáltását meghallja.

2 Mózes 3:9 (KAR) »
Mivel hát ímé feljutott hozzám az Izráel fiainak kiáltása és láttam is a nyomorgatást, a melylyel nyomorgatják õket az Égyiptombeliek:
Jób 35:9 (KAR)
Az azonnali környezet: A könyv Jób szenvedései közben Jónásaihoz köthető beszámolás a nyomorúság és az emberi tehetetlenség mélyebb kérdéseiről vezeti a gondolkodót. Jób barátai beszédeiben gyakran a megértés és a felelősség problémája kerül elő. Ebben a részben kiemelt hangsúly van a társadalmi és gazdasági nyomor, valamint az erőszak áldozatairól szóló kiáltásra, amely a társadalom igazságtalanságaira utal. A vers rövid, mégis erőteljes: sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt. Ennek a kijelentésnek a lényege, hogy a istentisztelő emberi közösség láthatóvá teszi az erőszakot és a fellépés hiányát, amely mind a méltánytalanság, mind a szenvedés korrigálásának szükségességét sejteti.
A szöveg tanulsága a hit felől
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Isten igazságossága túlmutat a földi hatalmak visszásságain, még akkor is, ha a szenvedők arcauttalanok és a dicsőítés látszólag elvész. A kötet középpontjában az isteni ítélet és gondoskodás olyan kérdése áll: ki fog felelni a megalázó erőszakért, és ki fogja megvívni a jogtalanság elleni harcot? A szöveg a hitben reményt nyújt azzal, hogy a Hatalmas és Igazságos Történo megértésére támaszkodunk, még ha a földön addig nem is ér el a megoldás.
Fontos kifejezések és képek értelmezése
kapcsolódó igeidők és gondolkodói összefüggések
Kapcsolódó témák: a szenvedés és az isteni igazság keresése (Jób), az Istenhez fordulás és bizalom a jelenlegi megértésben (vö. A szenvedés értelmezése Jób könyvében). Az alábbi rövid kapcsolatok világítanak a közös témára:
Mai alkalmazás
A mai olvasó számára ez a vers emlékeztet arra, hogy a társadalmi igazságtalanságokra figyelnünk kell és kiállnunk a gyengékért. Bár a gofrikus nyomor és erőszak megkísért bennünket, a hit arra bátorít, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a szenvedést, hanem imádságban és cselekedetben keressük az igazságosság útját. Isten bölcsessége azonban gyakran túlmutat a látható hatalmon, és ez bizakodó a végső megoldás felől.
Rövid összefoglaló az értelmezésről
Jób 35:9 arra mutat rá, hogy a társadalmi erőszak és nyomor mindannyiunk felelőssége felé mutat. Az erőszak kiált be, és a hatalmasok karja miatt jajgatnak – ezt látva nem talál megbékélést a földön, de Isten igazsága végül helyre állítja a rendet.
Ősi értelmezésekből idézett gondolatok: Matthew Henry, Albert Barnes és Adam Clarke hangsúlyozzák, hogy a szenvedés középpontjában nem az istentelenek bosszúállása áll, hanem Istenhez való kiáltás és jogtalanság elleni közösségi felelősség. Ők rámutatnak arra, hogy a nyomor és erőszak láttatja az emberek szükségességét, hogy igazságot keressünk és Isten gondoskodó vezetését keressük.