Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás Malakiás3 Mózes 2:13 Az igevers magyarázata
3 Mózes 2:13 Az igevers jelentése és magyarázata
Minden te ételáldozatodat pedig sózd meg sóval, és a te ételáldozatodból soha el ne maradjon a te Istened szövetségének sója; minden te áldozatodhoz sót adj.
3 Mózes 2:13 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
3 Mózes 2:13 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.

Ezékiel 43:24 (KAR) »
És áldozzál velök az Úr elõtt, és a papok hintsenek sót reájok, és vigyék azokat égõáldozatul az Úrnak.

2 Krónika 13:5 (KAR) »
Avagy nem kellene-é néktek meggondolnotok, hogy az Úr, az Izráel Istene Dávidnak adta volt a királyságot Izráel felett örökre; néki és fiainak, sónak szövetsége által?

4 Mózes 18:19 (KAR) »
Minden felemelt áldozatot a szent dolgokból, a melyeket az Úrnak áldoznak Izráel fiai, néked adtam örökkévaló rendelés szerint, és a te fiaidnak, és a te leányaidnak, a kik veled vannak; sónak szövetsége ez, örökkévaló az Úr elõtt, néked és a te magodnak veled.
Sóbiztos szövetség: só a Lélek és az Isten-vonatkozás jelképe (3 Mózes 2:13, KAR fordítás)
1) Irodalmi kontextus
A zsidó hála- és égőáldozatok rendjében a só a minden áldozat részeként jelenik meg. A szöveg hangsúlyozza, hogy az Istennel kötött szövetség állandóságát és soha meg nem szűnő jellegét a só jelképezi. A "minden te ételáldozatodat" kifejezés egységes értelemben utal a közösség jóllétére és az Istennel ápolt kölcsönös viszonyra, amelyet a só megőriz.
2) Teológiai jelentőség
A só a tisztaságot, tartósságot és isteni hűséget testesíti meg. A szövetség sója kifejezi, hogy Istenhez tartozó életünkben minden felajánlásnak meg kell őriznie az Ézsaiás prófétáinál is kétszeresen hangsúlyozott Istenhez fűződő tiszta identitást. A só megkívánja az engedelmességet, mint az élet szentségének része; ha a közösség elfordul az Úrtól, a só is veszített értékével veszíti el célját. Ezzel a szigorú jelképpel fejeződik ki: Isten szövetségében a hívő élet nem lehet kevésbé tiszta és hű, mint maga az áldozat.
3) Kapcsolatok a Szentírásban
- Kapcsolat a Leviticusban: a só beillesztése minden áldozatba összhangban áll a szent tisztaság és az ünnepélyes adomány szellemiségével.
- Kapcsolat a Némileg későbbi Jeremiás- és Zakariás-szövegekkel: a só jelképezi a maradandó szövetséget és Isten ígéretét, amelyet nem lehet kiolvasztani vagy megroppantani.
- Kapcsolat a Példabeszédekben a beszéd sója: a beszéd és az imádság sótartó ereje a közösségben megőrzi a hitet és a jó cselekedeteket.
4) Kérdések a gondolkodáshoz
5) Rövid következtetés
A só mint jelképes elem minden áldozatban Istenhez fűződő állandó, tiszta és tartós kapcsolatra hív. A törvényben ezt a tanulságot úgy fogalmazzák meg, hogy a közösség szentsége és Istenhez való hűsége soha ne vesszen el a mindennapi hívő életben: minden felajánlás a szövetség szikrájaként él tovább.
Keresztmetszetek
- 3 Mózes 2:13 visszhangzik a közösségi hűség fontosságáról. A szóban forgó só jelképezi, hogy Isten jelenlétében minden adomány üdvösségünket szolgálja.
- Hasonló elveket találunk a vérségi és kórházi tisztaságról szóló rendeletekben, ahol a jelképek a közösség egységét mutatják.