Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás Malakiás3 Mózes 3:7 Az igevers magyarázata
3 Mózes 3:7 Az igevers jelentése és magyarázata
Ha bárányt visz õ az õ áldozatául, vigye azt az Úr elébe.
3 Mózes 3:7 Bibliakommentár versről versre
*** Ez a kommentár klasszikus, közkincsnek minősülő forrásokból származó anyagokat tartalmaz. A tartalom egy része mesterséges intelligencia segítségével került feldolgozásra, összefoglalásra vagy fordításra. Minden magyarázatot érdemes összevetni a teljes bibliai szöveggel és annak szövegkörnyezetével. Ha hibát vagy javításra szoruló fordítást találsz, kérjük, jelezd nekünk.
3 Mózes 3:7 Kereszthivatkozások és kapcsolódó igeversek
Fedezd fel azokat az igeverseket, amelyek témájuk, tanításuk vagy szövegkörnyezetük alapján kapcsolódnak ehhez a szakaszhoz. A kereszthivatkozások segítenek összehasonlítani a Szentírás különböző részeit és jobban megérteni az adott vers üzenetét. Válassz egy képet a kapcsolódó igevers, annak magyarázata és a hozzá tartozó Bibliakommentár megtekintéséhez.
3 Mózes 17:8 (KAR) »
Mondjad nékik [ezt] is: Valaki az Izráel házából, vagy a köztök tartózkodó jövevények közül, egészen égõáldozatot áldoz vagy véres áldozatot,
3 Mózes 3:1 (KAR) »
Hogyha hálaáldozattal áldozik valaki, ha tulokfélébõl, akár hímmel, akár nõsténynyel áldozik: ép barmot vigyen az Úr elé.
3 Mózes 3:7 (KAR) – Fő gondolat
Az ide vonatkozó tálatosság lényege, hogy az áldozat bemutatása nemcsak a megszentelt állat fizikai felajánlását jelenti, hanem az Istennel való személyes viszony és hűség kifejezését. Ha bárányt visz az illető az áldozatául, az a megbecsülés és szívbeli elköteleződés jelképe, amely szerint felajánlja a legjobbát az Úrnak, és kész alárendelni saját akaratát Isten akaratának.
I. Irodalmi-kontekstusi keret
A leírás a véres és ételáldozatok rendszerének rangsora között húzódik. A bárány az egyszerű, tiszta áldozat jelképe, amely a közösség és az egyén közti viszonyt is tükrözi. A részletszabályok a szentélyi rendhez igazodnak, ahol a felajánlott állat a konfliktus nélküli, őszinte dicsőítés és engedelmesség fejezi ki magát.
II. Történeti-teológiai jelentés
Az áldozat egésze Istenhez való engedelmességet követel. A bárány kiválasztása és felajánlása azt üzeni: az ember nem a saját jogai szerint él, hanem Isten rendelkezései szerint. A Kárectetés-elv megmutatkozik: az Örökkévaló kiválasztja a legjobb adományt, hogy az kapcsolódhasson a bűnök bocsánatához és közösséget teremtsen az Úrral.
III. Szinoptikus kapcsolatok és keresztutak
- A „bárány” motívuma másutt is felbukkan: Jézus Krisztus képében, akit az Úr elküldött, hogy előkészítse az Istennel való közösséget. A bárány bemutatása előrevetíti a Megváltó áldozatát, amely által a hívő közösség részesül a kiengesztelődésben.
- További kapcsolódás: a közösségfelajánlás gondolata összefügghet a vallási közösségekben meglévő egység és hűség igényével, amely a törvénykönyv más részeiben is megjelenik.
IV. Kérdések elgondolkodtatásra
V. Következtetés – egységes értelmezés
A bárány felajánlása a – régi szertartásban – az engedelmesség és a közösségközeli viszony jele. A szöveg arra hívja fel a figyelmet, hogy az istenfélelem és a hit iránti odaadás nem csupán rituálé, hanem belső elköteleződés: a legjobbat, amit adhatunk, Istennek adjuk. A keresztre utaló hagyományokban ez a képi világ egy mélyebb kegyelem-kötést mutat be: Isten az ő Jóságával fogadja el a teljes odaadást, és ezzel megalapozza a közösség további szolgálatát és közösségét vele.
VI. Rövid bölcsességi kapcsolatok
Keresztény értelmezésben a Bárány áldozata emlékeztet Jézus Krisztus áldozatára, amely által a hívő bűneinek megbocsáttatása és közösség lesz Istennel. A szertartás szellemi értelme az engedelmesség és a szívbeli hódolat.
Rövid bibliográfiai idézetek (engedélyezett, nyílt tartalmú public domain forrásokból)
Matthew Henry megfogalmazása: a szívből jövő adomány Istennek tételes megnyilatkozása; „Addig érdemes az áldozat, amíg a szívben meg van őrzött Isten-hit.”
Albert Barnes megállapítása: az áldozat jelképezi az imádság és engedelmesség közösségét Isten előtt.
Adam Clarke pronuncia: az áldozatban a küldöttség és a közösségi kötelezettség hangsúlyozódik.