Old Testament
1 Mózes 2 Mózes 3 Mózes 4 Mózes 5 Mózes Józsué Bírák Ruth 1 Sámuel 2 Sámuel 1 Királyok 2 Királyok 1 Krónika 2 Krónika Ezsdrás Nehémiás Eszter Jób Zsoltárok Példabeszédek Prédikátor Énekek Éneke Ézsaiás Jeremiás Jeremiás siralmai Ezékiel Dániel Hóseás Jóel Ámos Abdiás Jónás Mikeás Náhum Habakuk Sofóniás Aggeus Zakariás MalakiásVerse
Prédikátor 2:1 Prédikátor 2:2 Prédikátor 2:3 Prédikátor 2:4 Prédikátor 2:5 Prédikátor 2:6 Prédikátor 2:7 Prédikátor 2:8 Prédikátor 2:9 Prédikátor 2:10 Prédikátor 2:11 Prédikátor 2:12 Prédikátor 2:13 Prédikátor 2:14 Prédikátor 2:15 Prédikátor 2:16 Prédikátor 2:17 Prédikátor 2:18 Prédikátor 2:19 Prédikátor 2:20 Prédikátor 2:21 Prédikátor 2:22 Prédikátor 2:23 Prédikátor 2:24 Prédikátor 2:25 Prédikátor 2:26



Prédikátor 2:10 – KAR fordítás alapján
E mondat helyszíne: Dániel-jellegű belső monológ a Prédikátor könyvében, amely az impozáns testi vágyak és a földi pompák elérésével kapcsolatos vizsgálata. A közelmúlt hosszan tartó örömök és minden vágy beteljesítése után a Királyi Könyv jellegzetes megállapítása következik: mégis mindezek között is fennáll a megnyugvás hiánya. A szó szerinti vers így hangzik a KAR-ben: olyan rangot és befolyást szereztem, amely fölötte állt mindannak, ami Jeruzsálemben előttem volt; és az én bölcsességem is helyén volt. (Összegző értelmezés.)
Mit őriz meg a szöveg Istenhez és hithez viszonyítva? A versek egy fő témát hangsúlyoznak: a földi meggazdagodás és teljes kielégülés elérése sem ad valódi tartást. A Prédikátor, aki Istentől kapott bölcsességről beszél, felismeri, hogy minden földi teljesítmény önmagában korlátozott és múlandó. A hangnem nyíltan rámutat: a bölcsesség és a hatalom együtt járhat, de csak addig, amíg Isten teremtő és fenntartó akaratával összhangban marad. A verse ezért nem dicshimnusz a világi sikerre, hanem egy kegyelmi felismerés: minden, amit elértem vagy birtokolok, időleges és függő a fenntartó Istentől.
Fontos szavak és képek tisztázása: - ‹Jeruzsálem előtt›: jelképezi a társadalmi státusz és a közösség előtt való nyilvános megméretést. - ‹bölcsesség helyén volt›: a kapott tudás és megértés nem csap át önhittségbe, hanem a teremtő Isten tervéhez igazodik. A bölcsesség nem öncélú gyarapodás, hanem felelősséggel és alázattal járó szolgálat. - A „nagygyá levék” kifejezés a hatalom és kiválóság élményét fogalmazza meg: azonban a felismerés révén tér vissza a hit alapjához, amely nem a múló pompa záloga.
Kapcsolódó írások (rövid kapcsolatok és magyarázatok): - Példabeszédek 3:13-18 – A bölcsesség értéke felülmúlja a földi gazdagságot; a bölcs ember értékeli Istent, aki megadja a valódi tartást. - Rómaiak 8:28 – Isten célja a mindenkire igazságos terv szerint vezet; a földi sikerek csak eszközök lehetnek a végső jó felé. - Jób 42:5-6 – a megtapasztaló hit megtisztul a földi érdekek mögé rejtett önző vágyaktól; a felismerés Istennel valós kapcsolatot hoz.
Gyakorlati-alkalmazható üzenet a mai olvasónak - A személyes siker és gazdagság értékét ne az ettől elnyert megelégedettség adja meg: őrizze meg a gyökeres hyt, hogy minden jó adomány Istentől származik és célja, hogy szolgáljon vele másokat. - Bízásban Isten bölcsességében a mindennapi döntésekben: a kapott élettapasztalat legyen erőforrás a közösség javára, nem pedig önhittség forrása. - Ha gyakran úgy érezzük: elértük a “mindenem van” állapotot, emlékeztessük magunkat: a végső biztosíték a hitben való megmaradás, hogy Isten szegezze fel előttünk a tartást adó igazságot.
Kortárs összefüggés: - A mondat affektusai összhangban állnak a Károli Sztahanovista-formációival: a benső béke a menedék – nem a látszólagos siker. - A bibliai gondolat, miszerint a bölcsesség és a hatalom helyes rendje Istentől függ, párhuzamba állítható a prédikátor által megírt útmutatásokkal – hogy a földi érvények csak akkor jelenthetnek értelmet, ha Istennel való viszonyban értelmezik őket.